Püspöki körlevelek 1921 (Szombathely, 1922)
— 55 — de a m. kir. pénzügyminiszter azt 177.792 921. sz. rendeletével 1922. évi január hó 15-ig meghoszszabbította. Ezzel a körrendelettel kapcsolatban a pénzügyminisztérium egy hirdetmény tett közzé, amely a kedvezményes összegű vagyonváltságra vonatkozó főbb tudnivalókat tartalmazza s amelyet tájékoztatás végett szószerint leközlök. „Hirdetmény az ingatlanvagyonváltságnak 1000 koronás búzaárban való lefizetése tárgyában. Az ingatlanvagyonságról szóló 1921. évi XLV. t.-c. 4. § a szerint a földbirtok vagyonváltságát búzamennyiségben kell kivetni. A törvény az adózó részére azt a kedvezményt biztosította, hogy aki a váltságot a törvény életbeléptétől számítolt 3 hónap alatt fizeti be, a búza piaci ára helyett q-ként csupán 1000 K-t tartozik fizetni. Az a határidő, amelyet a törvény erre a kedvezményre nézve megállapított, 1921 december hó 6-án lejárt. Minthogy azonban különféle okokból számos adózó a saját hibáján kívül a kedvezményt eddig nem vehette idénybe, szükségessé vált a határidő meghosszabbítása. Azokat a tudnivalókat, amelyek ismerete szükséges, hogy az adózó a kedvezmény igénybevétele kérdésében magát elhatározhassa, a jelen hirdetmény útján teszem közzé. Ezek a tudnivalók a következők: 1. Az 1000 K-ás búzaárban való fizethetés utolsó határnapja 1922. évi január 15. 2. Aki 1921. évi december hó 6-ig az ingatlanvagyonváltságra bármily összegű fizetést teljesített, a fizetés minden 1000 K-jával 1 q búza váltságát rótta le. 3. Az 1921. évi december hó 6-ika után egészen 1922. évi január hó 15-ig a kedvezményben csak az részesülhet, aki az egész vagyonváltságot befizeti. A befizetésnek nem kell okvetlenül egy összegben történnie, de csak olyan fizetések számíthatók össze, amelyek 1922. évi január 15-ike előtt történtek. Ennélfogva azok, akik már december 6-ika előtt a váltság egy részét befizették, a váltság többi részére is elnyerik a kedvezményt, ha január 15-ike előtt utólag még a váltság többi részét is megfizetik. Erre azonban nem kötelesek és a pótlás elmulasztása nem vonja maga után az 1921. évi december hó 6-ig már befizetett rész kedvezményes beszámításának az elvesztését. 4. A vagyonváltság összegét maga az adózó köteles kiszámítani. Ha ebben a részben tájékozatlan, a szükséges felvilágosítást a községi elöljáróság vagy a m. kir állampénztár köteles neki megadni. A váltság összegének megállapításához szükséges: az adózó összes földbirtoka területének és azok kataszteri tiszta jövedelmének ismerete. Ha az adózóknak több kataszteri birtokívben, esetleg több községben is van ingatlana, ezek területét és kataszteri tiszta jövedelmét össze kell számítani. A szőlő- és erdőbirtok vagyonváltságát most nem lehet fizetni, hanem be kell várni a kivetés idejét. 5. Minthogy az adózó nem ritkán képtelen lesz a vagyonváltság összegét teljes pontossággal megállapítani, a kedvezményhez való igényét nem veszíti el azáltal, hogy a befizetett összeg valamivel kisebb lesz, mint a később pontosan megállapítandó vagyonváltság. Az a határ azonban, amelyen belül a kiszámítási hiba nem jár a kedvezmény elvesztésével, a teljes vagyonváltság 20%‘a- Vagyis abban az esetben, ha pl. az adózó vagyonváltsága a végleges kivetés alkalmával 30 q búzában állapíttatnék meg, az adózó legalább 24000 K-t tartozik befizetni, mert a vagyonváliság 20%-a 6 q s így legalább 24 q búza árát kell most 1000 K-val befizetni. Ha a hiba 20%-nál több, az adózó a kedvezményt a befizetett összegre sem igényelheti és annak idején, a váltság kivetésekor ezt a fizetést csak az akkori búzaárakban fogják javára beszámítani. Az adózó tehát saját érdekében cselekszik, ha inkább bővebben számít, mert a netalán felülfizetett összeget a váltság kivetésekor az egész adótartozásába számítják majd be. 6. A vagyonváltság felét az adózó a saját jegyzésű hadikölcsönkötvényekkel, az olyan adózó pedig, akinek az összes vagyonváltsága 20 q búzánál kevesebb lesz, a bankjegyek lebélyegzésekor levont összegekről a saját nevére kiállított pénztári elismervényekkel is fizetheti. A hadikölcsönkötvényeket nem teljes névértékben, hanem az 50 és 100 K-ás címleteket 42 K 50 illetve 85 K, az 1000 K-sakat pedig 800 K értékben fogadják el. A pénztári elismervényeket teljes értékükben számolják el fizetésként. 7. A vagyonváltságot rendszerint a m. kir. állampénztáraknál kell fizetni. Az állampénztár köteles a fizetést bárkitől és bárhol fekvő ingatlanra elfogadni. Az olyan adózó, akinek az összes vagyonváltsága 20 q búzánál, tehát 20000 K-nál nem több, a lakóhelye községi elöljáróságánál vagy városi adóhivatalánál is fizethet. A községi elöljáróság vagy városi adóhivatal a fizetést köteles elfogadni akkor is, ha az ingatlan, amely után a váltságot fizetik, nem a község vagy város területén fekszik. 8. A vagyonváltság fizetésére ezúttal senki sem kötelezhető. Aki most nem fizet, annak terhére a vagyonváltságot a pénzügyigazgatóság 1922. év nyarán fogja kivetni. A váltságot a fizetési meghagyás kézbesítése után 90 nap alatt