Püspöki körlevelek 1921 (Szombathely, 1922)

54 — szavaival: Dum spiro, spero. Spes mea Chris­tus erit. Midőn az imádságban felsorolt országos katasztrófákat a hívek előtt emlegetjük, vigyázzunk, hogy panaszunknak pártpolitikai színe ne legyen, hanem történelmi távlatból és filozófiai magaslat­ból ítéljünk emberek, tettek és idők felett. Hiszen ép az a szerencsétlenség, hogy ebben az ország­ban mindenki a szélhúzást kárhoztatja és az össze­tartást prédikálja, de mindenki önmagát tekinti összetartónak és a más nézeten lévőt szélhúzónak. És többnyire minden beszéd, mely az összetartás érdekében elhangzik, a széthúzás tátongó űrjét tágítja. Keresse mindenki önmagában a hibát, mint ahogy az ima szövegében is a mostanii dők rettenetes megpróbáltatásának okát saját bűnünk­ben és a nemzet bűnében kell keresnünk. Kérjük az Istent, hogy ennek a népnek adjon jó vezetőket, legyenek a hatalom eszközei azok kezében, akik Isten előtti felelősségük tudatában vannak, ezt azonban nekünk kell előmozdítanunk azzal, hogy megértessük a néppel azt, hogy az ország minden egyes polgárának politikai fele­lőssége van; felelőssége az állam és a nemzet iránt és hogy minden emberben egy politikai lel­kiismeretet kell ébreszteni, mely arra a kérdésre felel: teljesítetted-e kötelességeidet felebarátod iránt? Ezen imát hazánk sorsának jobbrafordulá­­sáért minden parochialis csendes misén a XIII. Leó pápa által rendelt ima után, valamint a dél­utáni ájtatosságon a hívekkel együtt kell elimád­kozni. Vasár- és ünnepnapon pedig a szentbe­széd után a hit, remény és szeretet felindítása előtt mondandó el. Továbbá elrendelem, hogy a katholikus is­koláinkban mindennap egyszer a tanítás előtt vagy után más ima helyett mondassák el. Az ima szószerinti szövege természetes csak Egyházmegyémnek jelenleg a magyar állam­hoz tartozó részében mondható. Az idegen álla­mok által megszállott részeken az egyes lelki­­pásztorok bölcsességére bízom, hogy ezen imát akarják-e és milyen alakban híveikkel imádkoz­­tatni. Mert, hogy ugyanazon könyörgésekre Egy­házmegyém minden részében lakó papjaimnak és híveimnek egyaránt szüksége van, azt a minden vidékről elhangzó panaszokból szomorúan kell megállapítanom. Az ima szövege a Martineumban szerez­hető be. Lelkipásztori teendőinknél fogva kötelessé­günk a híveket gyakran arra figyelmeztetni, hogy valamint szükségesnek tartják a test mindennapi táplálását, nem szabad megfeledkezni a lélek természetfeletti eledeléről sem. „Hirdesd az igét, légy rajta alkalmasan és alkalmatlanul, ints, kérj, dorgálj teljes türelemmel és tudománnyal.“ (Tim. II. 4, 2.) Az apostolok, a szentatyák és a középkor kiváló szónokai a társadalom széles rétegeiben a missiók tartásával tették bensőségessé és mély­ségessé a hitéletet. Azért mondja szent Lukács evangélista is: „Ego enim dabo vobis os et sa­pientiam, cui non poterunt resistere et contradi­cere omnes adversarii vestri.“ (Luc. 21, 15.) A természetfeletti élet ébrentartásával és ápolásával tudjuk idővel az egész plébánia vallás­erkölcsi életét új életre kelteni. Az 1920. évi VIII. körlevelemben felhívtam Szeretett Testvé­reimet a plébániájukban utoljára tartott missióról való jelentéstételre. A beérkezett jelentésekből megnyugvással láttam, hogy papjaim legnagyobb része igyekezett a missiók tartásával lelkipásztori működését eredményesebbé tenni. A missió eredményének biztosítására, mint­egy kiegészítésére szolgálnak a triduumok. A missió az egész plébánia lelki megújulása. A triduum szükebb körű, egységes lelki igényű cso­portokat tartson szem előtt: kongregációkat, élő­­rózsafűzér társulatot, örökimádás egyesületet, mun­kásegyesületeket, iparosságot, tanuló ifjúságot stb. Minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadnunk, hogy maguk a plébánosok, vagy más lelkes szó­nokokkal egy-egy háromnapos lelkigyakorlat, — kis missió - tartassák híveik számára. Egy-két idegen papnak a tanítása külön a nők, külön a férfiak, külön a gyermekek számára: mindez már rendkívüliségével is vonzó erőt gyakorol még azokra is, akik különben a templomot kerülik. így organizálni tudjuk a világiak apostolko­dását és beleolvasztani a plébániai lelkipásztor­kodásba. A triduum tehát nagyban elősegíti a hitéletet, főkép a szentségekhez való gyakori járulást. A missió és triduum által előkészített talaj rendszeres megmunkálása a lelkipásztor feladata. Amennyiben a plébános urakat a triduumok tartásában a szomszéd plébánosok nem segít­hetik ki, forduljanak az Egyházmegyei Missiós Egyesület elnökéhez: dr. Tóth József c. apát, kanonok úrhoz. Az Ausztria által megszállott te­rületek plébánosai pedig Honti Béta tb. kanonok, esperes-plebános úrhoz. Az ingatlanvagyonváltságról szóló 1921. évi XLV. t. c. végrehajtási utasítása mindezideig nem jelent meg. Ez az oka, hogy nem volt alkalmam papságomat a plebániajavadalmakat is érdeklő vagyonváltság befizetésének módozatairól tájé­koztatni. A törvényben biztosított kedvezményes egy­ségárban való váltságfizetés f. hó 6-án lejárt ugyan, i 5416. sz. Vagyonválí­­ságról tájé­koztató intéz i kedés.

Next

/
Thumbnails
Contents