Püspöki körlevelek 1921 (Szombathely, 1922)
4515. sz. Sajtóvasárnapi gyűjtés. XI. Október hónap második vasárnapján régebbi rendeletem alapján egyházmegyém templomaiban a kath. sajtó javára nyilvános gyűjtés van. Nemes gondolkodású hívek áldozatkészsége hosszú fáradozás után megteremtette a kath. sajtót, amely ha sok nehézséggel küzd is, de igyekszik a jogos igényeket kielégíteni, az igazságot szolgálni és a romboló sajtóval a versenyt felvenni. Épen ez az örvendetes kezdei fokozott mértékben teszi mindnyájunk kötelességévé, hogy a kath. sajtó érdekeit buzgósággal és kitartással ápoljuk. A sajtóvasárnap mindig jó alkalom volt arra, hogy a lelkipásztorok a hívek erkölcsi kötelességét e tekintetben újra emlékezetükbe idézzék. De azonkívül is a társadalmi érintkezésben, az egyesületi tevékenységben, a keresztény tanításban állandóan ébren kell tartani ezt a mindig aktuális, a lelki életbe olyan mélyen belevágó kérdést. Mindenekelőtt általában irányítsák rá a hívek figyelmét, hogy az olvasmányok milyen elhatározó befolyással vannak a szellemi világ, az erkölcs és a világnézet kialakítására. Nem szükséges részleteznem, a mindennapi élet annyi tapasztalata, a közelmúlt szomorú eseményei élénken igazolják, mennyire meg tudják mérgezni a rossz sajtótermékek az egyes emberek és a népek lelkét. A keresztény hívek úgy saját lelkűk üdvössége, mint a nemzet érdekében tartózkodjanak a rossz olvasmányoktól, mint bűnre vezető közeli alkalmaktól. A közerkölcsök amúgyis szomorúan megromlottak, az anarchia szelleme különben is megmételyezte a szíveket; az általános nyomorúság izgatottságban tartja a kedélyeket. Az ilyen beteg társadalmi organizmus a lelkiismeretlen rók mérgezett tollát nem bírja ki. Mindenki működjék közre, hogy azt a vetést, amely az általános szellemi pusztulás, az anyagias kultúra csődje után az Egyház által fáradságosan munkált földből kezd kikelni, konkollyal ne rontsa meg az ellenség. Istennek legyen hála, van jó sajtónk, a keresztény hívek szedjék abból a szükséges ismereteket és szellemi táplálékukat. Hogy a jó sajtó minél szélesebb körben elterjedjen, a keresztény hívőnek erkölcsi kötelessége érte anyagi áldozatot is hozni. Elsősorban azzal, hogy jóirányú lapot megrendel. Ez a legjobb módja a keresztény sajtó pártolásának, mert így önmagának lelki, a lapnak pedig anyagi és erkölcsi hasznot szerez. Szeretett papjaimnak, a lelkek irányításában munkatársaimnak nem győzöm eléggé hangsúlyozni, milyen fontos lelkipásztori feladat a plébánia területén a lapok ellenőrzése. A jó pásztor gondos őrködéssel és erélyes, megszervezett védelemmel óvja nyáját a leselkedő farkasoktól. És végül erkölcsi kötelessége mindenkinek, aki szívén hordja Isten dicsőségének s a lelkek üdvösségének érdekét, a jó sajtó céljára anyagi áldozatot hozni. A világ fiai semmi áldozatot nem kímélnek, hogy önző céljaik elérését vagy romboló eszméik terjedését épen a sajtójuk révén biztosítják. Szomorú volna, ha a hívő lelkek a jó ügyért nem tudnának legalább annyi áldozatkészséget tanúsítani, mint az ellenség a rossznak szolgálatában. S a keresztény sajtó, habár anyagilag jobb alapokra van fektetve, mint azelőtt, de épen a mai viszonyok közt nagyon rászorul az anyagi támogatásra és a neki juttatott segítséget épen most tudja legalkalmasabban értékesíteni. Bízom benne, hogy az idei sajtóvasárnapon is bizonyságot tett egyházmegyém arról a hagyományos áldozatkészségről, mellyel kezdettől fogva az elsők közt állott a keresztény sajtó támogatásában. Ahol október második vasárnapján bármi okból nem tartották volna meg a sajtónapot, a hónap folyamán okvetlenül pótolják. A hagyományos szokásnak megfelelően, mint minden évben történt, november 4-én, Őfelsége IV. Károly apostoli királyunk nevenapján a híveknek az idén is tartható nyilvános istentisztelet. A megtartás módozatát a hívek elfoglaltságának és lelkűidének figyelembevételével papjaim lelkipásztori okossága határozza meg. Székesegyházamban személyesen fogok ezen a napon ünnepélyes szentmisét mondani. Az őszi bérmaútat október 5-ével befejeztem. Ezzel tizedik évi püspökségem alatt legalább egyszer egyházmegyém minden plébániáját meglátogattam s ha Isten engedi, a jövő év tavaszán újra kezdem a látogatást. Mikor az egyes plébániákat meglátogattam, nemcsak a bérmálás szentségét osztottam ki, hanem főpásztori felelősségem érzetében igyekeztem kiterjeszteni figyelmemet mindenre, amit az Egyház a püspöklátogatás fogalmában kötelességemmé 4516. sz. Királyunk nevenapján istentisztelet. 4517. sz. Bérmaút befejezése.
