Püspöki körlevelek 1916 (Szombathely, 1917)
XII. KEDVES HÍVEIM! A világháború közepette Isten gondviselő szeretetének egy régi emléke ragyog fel lelkünk előtt, mint sötét éjjel messziről tündöklő csillag. Ezelőtt 1600 esztendővel, fontos történelmi időkben, nagy hivatással felruházva, egyházmegyénk szívében, az ősi Sabariában, született Szent Márton püspök. Egyik legnépszerűbb főpapja Ő az egyháznak. Isten jóvoltából a szombathelyi egyházmegyének védőszentje, »ki által annyi kegyelemadomány harmatozott ránk.« Hagyományos kegyeletünk még bensőbb lett iránta, mióta a sirjáról diadallal elhozott ereklyéi székesegyházunk oltárán pihennek. Onnan árad ki az ő dicsőséges szelleme az egész egyházmegyére, mint ahogyan az éltető vér a szívből elágazik az egész testbe. Bár lenyűgözi lelkünket a világháború fájdalmas gondja, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a jubileumot. Ha a nagy szentnek születése áldást jelentett az akkor átalakuló világra : akkor évfordulójának megünneplése nem kevésbbé kegyelem jellegével bír ezekben a várakozással teljes időkben. Mert az ő bátor, könyörületes és tevékeny lelke új életet önt elfáradt lelkűnkbe és mint életeszmény utat jelöl ki nekünk a jövőre. fCJ: Szent Márton zsenge ifjúkora a katonai pályán telt el. Vités katona volt: a hivatásához tartozó kötelességeket oly hűségesen teljesítette, amilyen erős lélekkel viselte a vele járó önmegtagadásokat. És mivel egész ember volt, hasonló hősiességgel vitézkedett a lelki életben is. Mert harc az ember élete a földön (Job 7, 1) és ő jó harcot vívott e tekintetben is. A katonaélet veszedelmei közt, melyek sokkal súlyosabban megsebezhetik a lelket, mint a testet, sértetlenül megőrizte szíve tisztaságát. Állandó ellenségeskedésben élt a gonosz lélekkel, az Isten ádáz ellenségével, akinek műveit lerombolta és azokkal az önérzetes szavakkal vett rajta végső győzelmet: Rajtam nincs keresni valód! Szent Márton katonás lelki ereje a mi erősségünk is. Akiket a ránk zúdult veszedelem a haza védelmére szólított, vegyék magukra hősies elhatározással a katonaélet nehéz kötelességeit és áldozatos szenvedéseit. Hozzátok intézem főpásztori szavamat, szeretett híveim, kik a távol csatatereken nélkülözések közt teljesítitek hősies kötelességteket: legyetek bátrak a küzdelemben és erősek a szenvedésekben! S mikor dúló csaták ezer veszedelme környékez, legyetek óvatosak a lelketeket fenyegető veszedelmekben is. Míg a haza határaitól távol tartjátok az ellenséget, lelhetek várát be ne vegye a szeretetlenség, istenkáromlás, mértékletlenség és fajtalanság szövetkezett ellensége. A tábori élet ezerféle bünalkalmában őrizzétek meg szeplőtlenül szivetek tisztaságát, hogy az isteni gondviselés akár hősi élettel, akár hősi halállal koronázza meg küzdelmeiteket: mindenkép tiszta szívvel várhassátok, és fáradozástokat jutalomra méltónak találja. És ti, szeretett 4755. sz. Szent Márton születésének 16 százados évfordulóján főpásztori szózat.
