Püspöki körlevelek 1916 (Szombathely, 1917)
IX. Most, az iskolai év elején szükségesnek láttam, hogy egy külön tanügyi körlevelet intézzék Kedveltségiekhez. Hivatalos utóin arról értesülök, hogy a főhatóságomhoz tartozó néptanítók közül sokan haladási naplót nem vezetnek, hivatkozva arra, hogy a jelenlegi abnormis viszonyok miatt a tankötelesek beiskolázása amúgy sem rendes, igy tehát haladási napló vezetése szükségtelen. Nem kell bizonyítanom, hogy az ily eljárás és a háború okozta abnormis helyzettel való érvelés mennyire nem helytálló; s csak arra utalok, hogy ép a je lenlegi helyzet tanügy-történeti szempontból még indokoltabbá teszi a haladási napló vezetését, mert tiszta képet nyújt a tanító munkálkodásáról, a beiskolázást megnehezetiő akadályokról s általában az iskola éleiéről. Miért is, utalással az iskolai Rendszabályok 179. §-ára, a főhatóságom alá tartozó iskolák tanítóinak és tanítónőinek ez utón is szoros kötelességükké teszem a haladási és egyéb (felvételi, előmeneteli és rpuliasztási) naplók pontos és lelkiismeretes vezetését, s utasítom őket, hogy azon eleiekben, amidőn a tanítást bármely oknál fogva nem tarthatnák meg, ezt a munkanaplóban az ok megjelöléséve1] jegyezzék be. :m Arról is értesülök, hogy több tanító a haladási (vagy munka-) naplót hibáan vezeti. Sokan ugyanis abban a téves felfogásban vannak, hogy a haladási naplóban a tanév elején megállapított tantárgy-beosztásnak a mégfél('lo nájira eső tanítási anyaga vezetendő be, akár feldolgozták azt az anyagot, akár nem. Ilyen körülmények között a haladási napló vezetése illuzójáus. Miért is figyelmeztetem a plébános igazgató urakat, legyen gondjuk arra, hogy a tanítók a tényleg elvégzett anyagot jegyezzék be a haladási naplóba, mert e napló célja tulajdonképen az, hogy a tanító, munkálkodásáról tegyen tanúságot. Több iskola az 1907. XXVII. t.-c.-ben jelzett felszereléssel még most sem rendelkezik. Nagyon sok iskolának még most snyf's meg a kisebb rovargyiijtemónye, növénygyűjteménye, a mértani testek mintái. Mindezeket pedig az illető tanítók az iskolafenntartók anyagi megterh éltetésé nélkül ‘jaját szorgalmukból állíthatnák össze. Egyes iskoláknál viszont meg vannak ;t felszerelési tárgyak; de azok gondoláséra nem fordítanak kellő figyelmet. A por, a tisztátalanság miatt idő előtt tönkremennek a szerek. Ugyanez áll az iskolába]ylevő szekrények tisztán és rendbenfartásáról. Elvárom, hogy a tanítók, mint az iskolai rend és tisztaság nevelésére és. tanítására hivatottak, maguk e tekintetben jó‘példát mutassanak. Mint a kiváló tu dósok műszereiket s azok tisztántartását sohasem bízzák másokra, hanem mindig maguk gondozzák és féltékeny gonddal ápolják, ugv kellene, hogy a tanítók is az is kola felszerelését, mint a tanításban kiváló segítőeszközeiket, el ne hanyagolják, sajátkeziileg gondozzák, tisztogassák és állandóan rendben tartsák. A magyar beszédnek idegen ajkú iskolákban tanításánál nagyon sok téves felfogás, módszertelen eljárás, meddő kísérletezés tapasztalható. Néhány iskolát kivéve, a legtöbb helyen a magyar beszédet a sablonos, szajkózta tó módszer szerint tanítják. Nem az élő nyelvre, hanem egyes mondatoknak értelmetlen beszajkóztatására fordítják a főgondot s a tapasztalat azt mutatja, hogy alkalmas vezérkönyv hiányában az idősebb tanítók elavult s gyakorlati eredményt egyáltalán fel nem mutató módszerét a fiatalabbak is elsajátítják s alkalmazzák. 3494. sz. Iskolai naplókról. 3495. sz. Iskolai fölszerelésről. , 3496. sz. A magyar nyelv tanításáról. I
