Püspöki körlevelek 1915 (Szombathely, 1916)
f A magyar kir. miniszterelnök úr 1821/915. számú átiratában arról értesít, hogy a magyar kir. kormány a háború költségeinek fedezése céljából közelebbről újabb hadikölcsönhöz fog folyamodni; s ezzel a magyar társadalomnak újból alkalma lesz bebizonyítani a nagy nemzeti küzdelem iránt tettrekész áldozatkészségét s a magyar nemzetnek a jövőbe vetett bizodalmát. Valóban el lehet mondani, bogy országunk népe a háború kezdetétől fogva ritka éleslátással s hazafiul aggodalommal ismerte fel hazánk helyzetét s nem egy irányban megható áldozatokat hozott, bőgj7 a határainkra zúdult veszedelmet, vitéz katonáinkkal karöltve, feltartóztassa és tőlünk elhárítsa. S amint vitéz hadseregünk hősies küzdelmének, úgy a magyar társadalom áldozatkészségének is megvolt — Isten kegyelméből és hazánk Nagyasszonyának oltalmából — az eredménye: az ellenségnek a végsőkig feszített támadása megtört halárainkon s nem tudott rést ütni azon az erős védőfalon, amelyet haláltmegvető bátorsággal harcoló fiaink küzdelme s az ország népének támogató ereje vont a mi védelmünkre. íme itt a novemberi hadikölcsön gyümölcse! De a háború még mindig tart; az ellenség még mindig nincs leverve. Azért egészen érthető és természetes, ha a haza a háború tizedik hónapjában újabb áldozatot, vagy nem is áldozatot, mert csak kölcsönt kér, főleg azoktól, akik megtakarított pénzzel rendelkeznek, amelyet biztosabban és hasznot hajtóbb módon nem lehet mostani viszonyaink közt sehol sem elhelyezni, mint annál az államnál, melynek ereje, hatalma adja meg tulajdonképen és biztosítja minden pénznek, öszszes vagyonúnknak értékét. Nagyon óhajtom és főpásztori bizalommal várom, hogy szeretett papjaim a gondjaikra bízott híveket — korábbi utasításaim szellemében —az uj hadikölcsönről s azon okokról, amelyek azt szükségessé teszik, a fönti értelemben minden tőlük telhető módon felvilágosítsák, őket a hadikölcsön jegyzésére hatékonyan buzdítsák. Különösen szükségesnek tartom azt, hogy Kedveltségiek a miniszterelnök úr által is hangsúlyozott egy körülményre különös figyelemmel legyenek. Amennyire kívánatos ugyanis, hogy a magyar társadalom anyagi akeióképessége és áldozatkészsége mentői impozánsakban nyilvánuljon meg a kölcsön eredményében; annyira fontos közérdek fűződik ahhoz is, hogy a hadikölcsön jegyzések lehetőleg kevéssé vonják el az ország gazdasági és hiteléletének fenntartására kihelyezett tőkét jelenlegi rendeltetésétől s hogy arra első sorban a parlagon heverő pénzeszközök fordíthassanak. Nagyon is kívánatos volna, hogy az egyes pénzintézeteknél elhelyezett betéteknek minél nagyobb része továbbra is az illető vidék hiteligényeinek kielégítésére fordíttassék s hogy a kölcsön-jegyzések zöme ne ezekből, hanem más, rendelkezésre álló forrásokból nyerje fedezetét. 2151. sz. Második hadikölcsönre felhívás. VIL
