Püspöki körlevelek 1915 (Szombathely, 1916)
— 42 A háború nagyon sok pénzt hozott forgalomba. Fájdalom, a hadviselés céljaira sok olyan eszközt (lovat, szarvasmarhát, fölszerelést stb.) is igénybe kellett venni, ami voltaképen a nemzeti gazdálkodás továbbvitelének biztosítására volna rendelve. Ez értékek megfelelő pénzbeli ellenértéke a nép kezébe jutott. De különböző okokból nagy részben az illető tulajdonosok birtokában parlagon bever. Valóban áldásos feladat volna, ezt a parlagon beverő tőkét mozgósítani s az illetőket reábírni, hogy annak legalább egy részét a badikölcsön jegyzésére fordítsák. Tudom, hogy ez nem könnyű feladat. Hiszen reá nézve szokatlan térre keli vinni a gazdasági kérdésekben konzervatív és sokszor bizalmatlan népet. Bizalmailanságát kell eloszlatni, sőt az államkölcsön valódi természetéről felvilágosítani és meggyőzni. Olyan feladat ez, amlely épen nehéz voltánál fogva első sorban azokra vár. akik a népnek az élet minden viszonyai között szeretettől, bizalomtól környezett, meghitt tanácsadói. Ilyenek első sorban és hivatásuknál fogva a lelkészek. Miért is az ügy sikeréhez fűződő nagy nemzeti érdekékre való tekintettel főpásztori bizalommal kérem és remélem Szeretett Papjaimnak buzgó, tevékeny közreműködését. A kölcsönre vonatkozó felhívás most fog megjelenni. Mivel a jegyzésre csak pár hét fog rendelzésre állani, nagyon kérem Kedveltségieket, hogy, arra a magasztos példára hivatkozva, amelyet hű szövetségesünk, Németország népei az ottani második badikölcsön jegyzésénél adtak s amellyel nemcsak hazafias áldozatkészségüket, a végső győzelembe vetett, tántoríthatatlan bizodalmukat, hanem azt is dokumentálták, hogy a világtörténelemben reájuk háruló magasztos hivatást és feladatokat megértették s azok valóra váltására minden erejükkel készek vállalkozni: a mi józan s hazáját minden népnél jobban szerető magyar népünk a szóban levő fontos ügyben tanáccsal és tettel hathatósan támogatni szíveskedjenek. Megfelelőbbnek tartanám, ha az egyes községekben történő jegyzéseket Kedveltségiek összegyűjtenék s — mint már az első jegyzésnél többen tették — a jegyzéseket az egyházmegyéi takarékpénztárhoz küldenék. 2152. sz. Népfölkelésre i kötelezett papok behívásáról min rend. j 1 J ( 1 i 1 ( ] i 1 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 3671/915. ein. szám. A „Budapesti Közlöny“ folyó évi 93. számában 5000 H. M. ein. 18—915. szám alatt a honvédelmi m. kir. miniszter ur által kiadott bevonulási hirdetményben, folyó évi május hó 15-ére népfölkelési tényleges szolgálatra, a tartózkodási helv szerinti hon véd kiegészítő parancsnoksághoz behivattak mindazon „bármely felekezet hez tartozó népfölkelésre kötelezett fölszentelt papok (felavatott lekészek) is, akik hivatásukat bármely okból nem folytatják.“ A m. kir. honvédelmi miniszter úrtól szerzett értesülés alapján van szeren ?sém a főtiszt. Főhatósággal közölni, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra i lelkészekre, akiknek habár nem is lelikészkednek — az egyházmegyei közigazgatás körében valamely rendes elfoglaltságuk van, illetőleg az egyházi, vagy állami közigazgatásnál folytatott működésük mellett, lelkészi minőségüket, papi jellegüket továbbra is megtartották. A lelkészi hivatás abbanhagvása alatt csakis oly hivatásra való áttérés értendő, aminek következtében a lelkészi minőség, illetve papi jelleg megszűnt. Igv tehát pl. azon lelkészekre, akik valamely püspöki irodában, vagy az egyházmegye körzetébe tartozó humanitárius intézménynél, vagy pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban rendszeres tevékenységet végeznek, ez a rendelkezés nem vonatkozik. Budapest, 1915. évi április hó 23. Jnnkovich.“ X
