Püspöki körlevelek 1915 (Szombathely, 1916)

mult esztendőben jó termésünk volt. A burgonyát azonban most kell fogyasztani s most kell vele minél több szemes gabonát megtakarítani, mert tavasz végén és a nyár elején már elveszti jóságát. Részben ezen is lehet segíteni, ha kora tavasztól kezdve a burgonyát többször átválogatjuk s a csirákat, melyek a keményítő tartalmát felbontják, gondosan letördeljük.

Gondoskodni kell továbbá, hogy még a hulladékok se vesszenek kéirba. Németország városaiban a lakók a házi szemetet osztályozva tartoznak gyűjteni s a házban, elszállítás végett egy helyre hordani, külön az értéktelen anyagokat (üvegdarabokat, cserepeket stb.), külön a trágyának alkalmas, s külön a sertések takarmányozására fordítható hulladékokat. Faluhelyen a konyhahulladék nálunk is a sertésnek jut, de városokon is igen nagy kár, ha veszendőbe megy, különösen most, mert azáltal, hogy az árpát, tengerit emberi tápláléknak foglaljuk le, az állatok takarmányozása szenved, s ezzel ismét az emberi táplálkozásnak fontos alkatrészeiben (hús, zsir) áll be hiány. Követnünk kell a hulladékok felhasználásában is Németország bölcs példáját.

Tényleg azzal is számolnunk kell, hogy a hús, zsír s egyéb állati eredetű tápanyagok szintén nem fognak olv bőségben rendelkezésünkre állani, mint a békés időben. Ezen csak úgy segíthetünk, ha óvakodunk minden élelmiszer-pazarlástól.

De nemcsak a meglévő készletekkel kell takarékoskodnunk, arra is kell törekednünk, hogy élelmiszereinket már aratás előtt is, amennyire csak lehet, kiegészítsük, pótoljak. Itt elsősorban azok a konyhakerti vetemények jöhetnek figyelembe, melyek leghamarabb adnak uj termést. A meleg ágyaknak az idén sokkal nagyobb szerepük van, mint más években. Igaz, hogy a melegágyi vetemények. kis mennyiségüknél fogva az általános népélelmezés szempontjából nagy fontossággal nem bírnak; de a palánták előállításánál igen.

Sok függ természetesen az éghajlattól is. Zordonabb éghajlat alatt, hol a tavasz későn nyílik, korai zöldség és főzelék termesztésére nem gondolhatunk. A melegebb vidékek valók erre, s ezek népénekkötelessége, hogy annyit termesszen, hogy a városi népességnek s a mostohább vidékek lakóinak is jusson belőle. Nem hazafias áldozat ez, hanem saját legközvetlenebb érdekük, mert szép pénzt kereshetnek vele.

A konyhakerti növények minél nagyobb mértékben való termelése azért is ajánlatos, mert nem kíván nagyobb fizikai erőt, tehát az asszonyok és gyermekek is könnyen végezhetik.

A korai vetemények közül megemlíthető a laboda (paraj, spenát), amely elvetésétől számítva négy-öt hét múlva már szedhető s kis területen nagy tömeget ad. Le kell küzdeni azt az elég általános idegenkedést, mellyel e hasznos zöldséggel szemben viseltetnek; mert igen tápláló s az egészségre nagyon jótékonyan hat. Négy hét alatt hónapos retket lehet termeszteni. A kalarábot, melegágyból kipalántálva. már májusban használhat juk. Kedvező körülmények közt júniusra uborkát és főző tököt is termeszthetünk, sőt junius végére korai káposztát is. A karórépa már május közepétől fogyasztható, a saláta s a korán vetett borsó is elég korai termést ád.

Mint általános táplálók azonban mindezeknél fontosabb a korai burgonya és korai tengeri. Délibb vidékeken, • fagytól védet! helyeken iparkodni kell. hogy ezt a két terményt minél tömegesebben állítsuk elő. Ne tartson vissza senkit a munkaerő hiánya. Ez a két termény a lehető legjobban ki fogja fizetni magát. Nem termeszthetünk olyan sokat, hogy jó piacot ne találnánk néki. Kapáló ekével művelve, kinn a szántóföldön nagy területeket elfoglalhatunk e két hálás terménnyel s közvetlen aratás előtt ezekkel pótolhatjuk leginkább a kenyérgabona hiányát.

fíár első sorban a korai termények minél nagyobb előállítására kell törekedni, ezen felül, tekintettel a mezőgazdaságunkban nagyon érezhetően hiányzó munkaerőre, iparkodjanak az asszonyok, a gyermekek, minél jobban kivenni részüket a termelő munkából is. Azért, hogy a férfiak távol küzdenek, vérzenék, egy talpalatnyi

i

— 34 —