Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
48 zeti iskolákban az iskolafel ügyelő bármikor közvetlenül is intézhet kérdéseket a vizsgázókhoz. A hit- és erkölcstanból azonban kizárólag a hitoktató, vagy a hitfelekezet képviselője jelöli meg a vizsgálat anyagát és intéz kérdéseket a vizsgázókhoz. Azt a rendes tanulót, aki a tanító véleménye szerint egyik-másik tantárgyból a tanítási év folyamán nem tanúsított kielégítő előmenetelt, ezekből a tantárgyakból behatóbban kell megvizsgálni. A magántanuló a hatodik osztály összes tantárgyaiból felel. 27. §. A záróvizsga a tanítás nyelvén folyik le. A nem magyar tanitás-nyelvü iskolákban azonban a magyarból feltétlenül magyar nyelven kell felelni. 28. §. A záróvizsga nyilvános. Egy napon lehetőleg 20 tanulót kell megvizsgálni. 29. §. A záróvizsga befejeztével az iskolafel ügyelő elnök, tanító, igazgató-tanító, hitoktató és a hitfelekezetek által esetleg kiküldött képviselők az iskola helyi hatóságának elnökével vagy helyettesével, illetőleg az iskolafenntartó jogosult képviselőjével rövid minősítő értekezletet tart. Abban a kérdésben, hogy a vizsgázó a záróvizsgán általában (24. §.) kielégítően felelt-e vagy kétes esetekben (26. §.) az egyes tantárgyakból is sikerrel vizsgázott-e vagy sem, a tanító, hitfelekezeti iskoláknál még az elnök meghallgatásával és rendes tanulónál még az év folyamán tanúsított előmenetelre is figyelemmel, az iskola feliigvelő dönt; azonban, hogy a záróvizsgát általában vagy az egyes tantárgyakból a vizsgát sikerrel letett tanuló az egyes tantárgyakból egyébként milyen érdemjegyet (osztályzatot) nyer, valamint, hogy milyen volt az erkölcsi magatartása és szorgalma, az iskolára nézve érvényes szabályok értelmében kell megállapítani. A „Ilit- és erkölcstan'‘-ra nézve a vizsga sikeres volta, valamint az osztályzat tekintetében, kizárólag a hitoktató és esetleg az illető hitfelekezet kiküldöttje határoz. Az, aki a rajz, ének, kézimunka (kézügyesség) és testgyakorlat figyelmenkivül hagyásával legfeljebb két tantárgyból nem felelt meg a követelményeknek, a következő évben megtartandó záróvizsgán javitóvizsgáiatot tehet. A záróvizsgát sikerrel tette le az a vizsgázó, aki az előbb említett tantárgyakon kívül legfeljebb egy tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. A tanító a hatodik osztályú tanulók évvégi osztályzatát a záróvizsga napjára előkészíteni tartozik. 111. fejezet. A VÉGBIZONYITVÁNY. 30. §. Végbizonyítványt csak az kaphat, aki az elemi népiskola hatodik osztályából a záróvizsgát sikerrel leteszi. 31. § Minden elemi népiskola fenntartója 1908. évi XLVI. t.-c. 7. §-a értelmében köteles az elemi iskola hatodik osztályát sikerrel elvégzett minden tanuló részére magyar nyelven kiállított bélyegmentes végbizonyítványt adni. Az iskolafenntartónak azonban jogában áll ezt a végbizonyítványt a magyar nyelv mellett hasábosán, az iskola tannyelvén is kiállítani. 32. §. Minden elemi népiskola az 1908. évi XLVI. t.-c. 7. §-a értelmében a hatodik évfolyamot (osztályt) végzett tanulótól és a kiszolgáltatott végbizonyítványokról törzskönyvet köteles vezetni. A törzskönyvet magyar nyelven kell vezetni, de a magyar nyelv mellett az iskola tanítási nyelve hasábosán használható. 33. §. A végbizonyítványt az 1908. évi XLVI. t.-c. 7. §-a szerint az iskola igazgatója (tanítója) díjtalanul állítja ki és felelős azért, hogy az a törzskönyvvel mindenben megegyezik. A végbizonyítvány érvényességéhez az iskolafelügyelő aláírása szükséges. 34. §. A végbizonyítvány és törzskönyv mintáját a 3. melléklet állapítja meg, melvnek használata az 1908. évi XLVI. t.-c. 7. §-a értelmében kötelező.
