Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
— 27 — minden magyar állampolgár, aki huszonnegyedik életévét betöltötte. A vizsgálatra bocsátás kérdésében az elsőfokú közigazgatási hatóság határoz. Határozatával szemben felebbvitelnek helye nincs. A vizsgálatra bocsátottakat az elsőfokú közigazgatási hatóság jelentkezésük sorrendjében jegyzékbe foglalja. Az ekként megállapított sorrendtől a vizsgát kivevő albizottság elnöke csak a vidékiek javára vagy rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben térhet el. 14. §. A vizsgálat rendszerint nyilvános. A nyilvánosság mértékét különös tekintettel a helyiség befogadó képességére az elnök állapítja meg. A nyilvánosság az albizottság által hivatalból nem zárható ki, de a fél, csoportos tollbamondás esetén pedig bármely fél kérelmére ki kell zárni. A rend fentartása az állandó bizottság elnökének (8. §.) kötelessége. 15. §. Az írni- és olvasni tudás igazolása a vizsgát kivevő albizottság elnöke vagy valamelyik tagja által megjelölt nyomtatott szöveg legalább öt sorának az albizottság előtt való elolvasásából és a nevezettek által tollbamondott két sor szövegnek az albizottság előtt való leírásából áll. Az albizottság »tömeges jelentkezés esetében a szükséghez képest úgy intézkedhetik, hogy a leírandó szöveget a vizsgázók vagy azok egyes csoportjai számára egyszerre mondják tollba. Az irni-olvasni tudás az albizottság előtt a magyaron kívül más olyan nyelven is igazolható, melyet az illető helyen tömegesen használnak. Más élő nyelven a fél irni és olvasni tudását csak az esetben igazolhatja az albizottság előtt, ha az albizottságnak legalább két tagja az illető nyelvet érti. Máskülönben a féllel közölni kell, hogy irni és olvasni tudását az összeirás alkalmával az illető nyelvre jogosított valamelyik hites bírósági tolmács bizonyítványával igazolhatja. Mind az olvasás, mind a tollbamondás céljára a vallás- és közoktatásügyi minister által az elemi népiskola VI. osztálya számára engedélyezett vagy az 1907. évi XXVII. t.-c. 20 §-ának második pontja értelmében helybenhagyott olvasókönyvek valamelyikét kell használni, amennyiben ilyen az illető nyelven rendelkezésre áll. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a tanfelügyelő közbejöttével gondoskodjék arról, hogy a fenti követelménynek megfelelő magyar és olyan nyelvű olvasókönyv rendelkezésre álljon, melyet az illető helyen tömegesen használnak. Ha ilyen kézikönyv mégis hiányoznék, akkor az albizottság állapítsa meg a szöveget. 16. §. Az igazolás sikeréről először a tanerő nyilatkozik, utána a közigazgatási tisztviselő. Nézeteltérés esetén az elnök dönt. A határozatot lehetőleg nyomban, de azon a napon feltétlenül ki kell hirdetni. A határozat ellen fellebbvitelnek helye nincs, de sikertelen vizsgálat esetén az irni-olvasni tudás igazolására még ugyanazon évben az összeíró küldöttség előtt, a következő években pedig akár az állandó bizottság, akár az összeíró küldöttség előtt lehet jelentkezni. 17. §. A vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az elsőfokú közigazgatási hatóság irattárában őriz meg. A fél a sikeres igazolásról bizonyítványt kap. Ennek szövege következő : Az 1913. évi XIV. t.-c. 73. §-a értelmében bélyegmentes. Bizonyítvány. X. Y........................................................(község, vármegye) lakós, aki ............................ (község, vármegye, ország, év, hó, nap) született, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. t.-c. 51. §-a értelmében alakított állandó bizottság előtt a mai napon az egész országra érvényesen egyszersmindenkorra igazolta, hogy irni és olvasni tud. Kelt.............................................. bizottsági tag. elnök. (Az elsőfokú közig, hatóság pecsétje.) Úgy a jegyzőkönyvet, mint a bizonyítványt az albizottság elnöke és egy tagja írja alá s azt az elsőfokú közigazgatási hatóság pecsétjével ellátja.
