Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
28 — 2381. sz. Tanítók illetményei tárgyában min. irat. Az állandó bizottság által kiállított bizonyítvány országos érvényű és az Írni és olvasni tudást egyszersmindenkorra igazolja. 18. §. Egy-egy vizsgát kivevő albizottság naponta legalább 8 órahosszat működjék és az esetben, ha 100 nál kevesebb a jelentkező, valamennyit, ha pedig többen jelentkeznek, legalább 100-at vizsgáztasson meg egy napon. 19. §. Az elnök, a helybeli alelnökök és a helybeli bizottsági tagok napi hat korona tiszteletdijban részesülnek. Az esetleg kivételesen behivott vidéki alelnök vagy tag tiszteletdija napi tiz korona. A tiszteletdijakat a belügyi tárca fedezi. 20. §. A vizsgálatok befejeztével a bizottsági alelnökök és tagok által kiállított költség-jegyzékeken az állandó bizottság elnöke (8. §.) a működést igazolja. Az eként záradékolt költségjegyzéket járásban a járási számvevő, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városban a városi számvevőség, Budapest székesfővárosban pedig a kerületi számvevőség érvényesíti. A kereseti összegeket járásban az alispán, városban a polgármester, a belügyi tárca terhére adott előlegként kiutalja. A megtérítés iránt az alispán a vármegye összes járásaira és rendezett tanácsú városaira nézve, Budapest székesfőváros polgármestere az összes kerületekre nézve, törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere saját városára nézve a folyó 1914 évi első összeírás alkalmával az állandó bizottságok működésének befejezése után, a következő években pedig az összeiró küldöttségek kereseti összegeinek megtérítésére vonatkozó felterjesztéssel kapcsolatban felterjesztést tesz a m. kir. belügyminiszterhez, ki a kereseti összegeket a belügyi tárca terhére adott előlegként a törvényhatóságoknak egy összegben megtériti. Budapest, 1914. évi március hó 31-én. Jankovich. A vallás- és közoktatásügyi rp. kir. Minisztertől. 21229/914. szám. VI. c. A -községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók illetményei ügyében a törvényhatósági közig, bizottságokhoz egyidejűleg intézett rendeletem mását van szerencsém a főtiszt. Főhatóságnak szives tudomásvétel végett •/• alatt megküldeni. Budapest, 1914. évi márczius hó 2-án. Jankovich. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 21229/914. szám. VI. c. Tudomás és miheztartás végett a következőkről értesítem a tek. közig. Bizottságot: A községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról szóló törvények és azok végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek kifejezetten felsorolják azon eseteket, amelyekben az iskolafentartók tanitóik illetményeit saját erejökből felemelhetik anélkül, hogy a már megállapított államsegély megvonható vagy leszállítható lenne. Ezek szerint jogában áll a nevezett iskolafenntartóknak 1. tanitóik fizetését az állami elemi iskolai tanítók fizetése arányában felemelni ; 2. tanitóik lakáspénzét az állami tanítók lakáspénze arányában felemelni és 3. tanitóik számára az 1912. évi XXXV. t. c. mértékét meg nem haladó családi pótlékot engedélyezni. 4. Önként értetődik továbbá, hogy nem tehető kifogás az ellen sem, hogy az iskolafenntartók tanitóik számára az 1913. évi XVI. t. c. 28. §-ában előrelátott személyi pótlékot sajátjukból engedélyezhessék a megállapított államsegély leszállítása nélkül. Ezek szerint módjában áll az iskolafenntartóknak az elősorolt négy esetben tanitóik illetményeit az állami tanítók illetményeinek arányában felemelni. Amennyiben az iskola fenntartók államsegélyes tanítók fizetését ennél még nagyobb arányban óhajtanák sajátjokból emelni, számolniok kell azzal, hogy a fizetés-kiegészítő államsegély e törvénynek megfelelően le fog szállíttatni. Ehhez képest az iskolafenntartók akkor, amidőn államsegélyes tanítók fizetését az állami tanítók fizetése arányában saját erejökből felemelik, azoknak teljes szolgálati
