Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)

26 naplók) alapján való utólagos kiállításánál követendő különös lelkiismeretességre és pon­tosságra, 3. a választói jog büntetőjogi védelméről szóló 1913. évi XXIII. t.-c. 3. és 4. §-ára. Ezt a figyelmeztetést a szükséghez képest alkalmas időközökben ismételni kell. II. Az irni-olvasni tudást igazoló állandó bizottság szervezete és eljárása. 7. §. Az irni- és olvasni tudásnak igazolására a járási székhelyeken a rendezett tanácsú városokban, a törvényhatósági joggal felruházott városokban és Budapest szé­kesfőváros kerületeiben az elsőfokú közigazgatási hatóság kebelében állandó bizottságot kell szervezni. 8. §. Az állandó bizottság elnöke 1. járásban a főszolgabíró, 2. rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városban a polgár­mester, 3. Budapest székesfőváros kerületeiben a kerületi elüljáró. Ha a felsoroltak akadályozva vannak, helyükbe a közigazgatási bizottság, illetve a fiumei kormányzói tanács által kijelölt alelnökök lépnek kijelölésük sorrendjében. Al­­elnök, illetve alelnökök közreműködését kell igénybe venni akkor is, ha a vizsgálatra jelentkezők nagy száma következtében két vagy több vizsgát kivevő albizottságot kell alakítani. 9. A járások, a rendezett tanácsú városok, a törvényhatósági joggal felruházott városok és Budapest székesfőváros kerületei számára a közigazgatási bizottság, Fiume szabad város és kerülete számára pedig a fiumei kormányzói tanács 2 év tartamára kijelöl a közigazgatási tisztviselők sorából 3 —18 alelnököt, továbbá az alábbiak szerint 6—36 bizottsági tagot. A bizottsági tagok egyik felerészének tényleges vagy nyugdíjas közigazgatási tisztviselőnek, másik felerészének tényleges vagy nyugdíjas tanerőnek (néptanító, polgári iskolai tanító, felső kereskedelmi iskolai, középiskolai tanár stb.) kell lennie. A közigazgatási bizottság Budapest székesfővárosban, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban feltétlenül helybeli, járásokban pedig rend­szerint a járás székhelyén lakó közigazgatási tisztviselőket és tanerőket jelöljön ki. Vi­déki tagok kijelölésének csak olyan esetben lehet helye, ha a járási székhelyen annyi alkalmas közigazgatási tisztviselő és tanerő sincs, amennyi az alelnököknek és tagok­nak a legkisebb számban való kijelöléséséhez szükséges. Ugyancsak helybelieket kell a Fiumei kormányzói tanácsnak is kijelölnie. 10. §. Az állandó bizottság 3 tagú vizsgát kivevő albizottságban, esetleg albi­zottságokban jár el. Az albizottság az elnökön kívül egy közigazgatási tisztviselőből és egy tanerőből áll. Az albizottságot, szükség esetén albizottságokat az elnök, akadályozása esetén az alelnök hívja össze. Vidéki alelnököt vagy tagot, amennyiben ilyenek is vannak, csak akkor szabad behívni, ha helybeliekből az albizottságot vagy albizottságokat nem lehet megalakítani. 11. §. A vizsgálatot rendszerint az elsőfokú közigazgatási hatóság helyiségében, ha az alkalmas nem lenne, e hatóság által kijelölt más helyiségben kell megtartani. 12. §. A vizsgálatok ideje első ízben a folyó 1914. év május hava, később min­den év február hónapja. Ezen időközön belül a vizsgálatok megkezdésének napját az 1. fokú közigazgatási hatóság tűzi ki. A vizsgálatok megkezdése előtt az 1914. évben 8 nappal, a további években 15 nappal ez a hatóság tegyen közzé a helyi szokások­nak megfelelő hirdetést és abban ismertesse az irni és olvasni tudásnak a választói jog szempontjából való jelentőségét, az igazolásra bocsátás feltételeit és a vizsgálat ingye­nességét, jelölje meg szabatosan a vizsgálatok óráját és helyét és közölje, hogy a vizs­gálatra hivatalában személyesen vagy levél utján, a vizsgálat megkezdésének napjáig le­ket jelentkezni. 13. §. Az irni és olvasni tudás igazolására bocsátható a férfi nemhez tartozó

Next

/
Thumbnails
Contents