Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
3 II. A TEMPLOMVAGYON. 1. A templomvagyon a templom fentartására és az istentisztelet költségeinek fedezésére szolgál. 2. A teniplomvagyon felett az illetékes kegyúr is gyakorol felügyeleti jogot. — Ennek érvényesíthetése végett a templomvagyon kezelésébe a kér. esperes, mint az egyházi főhatóság képviselője jelenlétében bármikor betekinthet. A templomszámadásokon a kegvúr megbízottja által képviselteti magát. A templomvagyon állagát érintő rendkívüli kiadások eszközölhetésére a kegyúr beleegyező nyilatkozata is szükséges. 3. A templomvagyon kezelője a templom tulajdonát képező ingatlanok telekkönyvi és kataszteri adatait a vagyonleltárban őrzi. Kötelessége a kezelőnek gondoskodni arról, hogy a hívek a Visitatio Canonica vagy külön szerződés értelmében a földek megmunkálását teljesítsék, s bogy a termés megfelelő áron értékesíttessék. Ma pedig a templomföld önköltségen volna megmunkálandó, akkor az ingatlant nyilvános árverésen haszonbérbe kell adni. A bérbeadás három évre szól; a haszonbér félévenkint előre fizetendő; az ingatlan karbantartása pedig a szerződésben megfelelő feltételekkel biztosítandó. A szabályszerűen kiállított haszonbéri szerződés bárom példányban az árverési jegyzőkönyvvel együtt a kér. esperes útján az egyházmegyei főhatósághoz jóváhagyás végett fölterjesztendő. A templomvagyon folyó jövedelmeiből a törvényszerű rendes kiadásokat a lemplomvagyon kezelője felelősség és elszámolás kötelezettsége mellett bármikor eszközölheti. Úgyszintén folyósíthatja felelősség mellett a 100 K-n alul egy tételre szóló rendkívüli kiadásokat is. Ha azonban a rendkívüli kiadás címén egy tételre szükséges összeg meghaladja a 100 K-t, annak kiutalványozását az egyházi főhatóságtól kell kérelmezni. A fölterjesztést a kér. esperes útján kell a főhatósághoz küldeni. 4. A templomvagyon kezelője tartozik éveqkint szabályszerű számadást készíteni a reábizott vagyon kezeléséről. A számadásban a pénztári napló alapján rendszeres kimutatást készít a templom vagyonállagáról s az állagnak egy éven át január 1-től december 31-ig a bevételek és kiadások által eszközölt változásairól. 5. A templomszámadásokat az ezen célra kiadott hivatalos iemplomszámadási íveken kell elkészíteni és felülvizsgálatra bemutatni. (V. ö. I. sz. minta.) A plebániahivatalban pedig egv ilyen ívekből bekötött templomszámadási főkönyv őriztetik, hová az évi számadások egyidejűleg bevezettetnek. 0. A templomszámadási ívnek két oldala van:, a bevétel és kiadás oldala. A) A bevétel oldala a következő rovatokból áll; 1. Folyószám. 2. Tárgy. 3. Vagyon: és pedig takarékpénztári betétben vagy egyéb értékben. 4. Folyó évi bevétel. A bevétel tárgyának egyes tételei bárom csoportba különülnek: a) Mull évi készpénzmaradvány. Összege a folyó évi bevétel rovatába iratik. b) A vagyonállag. Ennek a számadási év december 31-én fennálló összegei a vagyon rovat megfelelő részébe kerülnek aszerint, amint takarékpénztári betétben, vagy egyéb értékben foglaltatik a különféle vagyon. Az egyes vagyonrészletek jövedelmei ugyanazon sorban a f. évi bevétel rovatába kerülnek. Az egyes vagyontételeket bizonyos sorrendben kell csoportosítani, hogy a vagyonszaporulat kivehelő legyen. A vagyonállag alakjai a következő egymásutánban sorolandók fel: Mindenekelőtt az állami értékpapírok névértékben nemük szerint csoportosítva és sorozatszámaik megjelölésével. Utánuk hasonlóképen a magánértékpapirok. Harmadszor a magánadóslevelek és kötelezvények tőkéi egyenkint az adós nevének s a biztosíték minemüségének (jelzálog stb.) megjelölésével. Negyedszer takarékpénztári betétek, a takarékpénztári főkönyv és lapszám feltüntetésével. Ötödször különféle ingatlanok a területmérték megjelölésével. Végül az esetleges egyéb vagyonállag.
