Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
4 A vagyonállag csoportjába tartoznak még a visszafizetett tőkék és a hátralékok. A visszafizetett tőkéket a törlesztő tél megnevezésével kell részletezni és összegüket úgy a vagyonállag, mint a bevétel rovatába bevezetni. .4 hátralékok az adós nevének és hátralék címének megjelölésével közvetlenül az esetleges egynemű tétel alá kerülnek. Ami az összeget illeti, a fennálló hátralékösszeg csak a vagyonérték rovatába vezetteik be; a kifizetett hátralék pedig a f. é. bevétel rovatába. c) A folyó évi forgalom. Ennek tételei bizonyos rendszerben következnek egymás alatt. Ebben a csoportban utolsó tétel gyanánt kerül elszámolásra —- a vonalkozó vagyontétel-számra hivatkozással — az a bevételi összeg, amely a vagyonállagból került ki. (Pl. tőkéből kiutalás, folyó jövedelemre váltott egyéb vagyonállag.) A bevételek mellékletekkel igazolandók (ellennyugtatvány, püspöki engedély.) A külön borítékba zárt igazoló mellékletek ugyanazt a számot viselik, amilyen folyószám alatt szerepel az illető tétel a számadás bevételi oldalán. B) A kiadás oldala a következő rovatokból áll: 1. Folyószám. 2. Tárgy. 3. Folyó évi kiadás. 4. Jegyzet. A különnemű tételeket egyenkinf kell beállítani. Közös tételbe csakis az egy cím alatt több ízben eszközölt kiadások foglalhatók össze. „Különféle“ és egyél) meghatározatlan tételek nem számíthatnak elfogadásra. A kiadási tételek könnyebb áttekintés szempontjából bizonyos sorrendben következnek •egymásután. Mindenekelőtt az új tőkére eszközölt kiadás a vonatkozó takarékkönyv meghatározásával. Es pedig külön a kamatok tőkésítése, ha t. i. a kamatok nem használtatnak fel, hanem tovább gyű möl csöztetnek; és külön az egyéb címen (pl. visszafizetések, beváltott értékpapírok, összegyűjtött fölösleges tőkék stb által) keletkezett és gyiimölesözésre elhelyezett tőkék. Megjegyzendő, hogy a kamattőkésítés mindig abban az évben kerül elszámolás alá új tőke címén, amely évre a tőke azt a kamatot hozta. Másodszor a rendes évi változatlan összegéi kiadások (esperesi díj, sekrestyés fizetése, nvsebor stb.) Harmadszor a rendes évi, de változó összegű kiadások (gyertya, olaj, föld megművelése stb.) Negyedszer a rendkívüli, vagy átmeneti kiadások (új beszerzések, javítások stb.) Minden kiadási tételt megfelelő okmánnyal (nyugtatvány, számla, püspöki engedély stb.) kell igazolni. Különnemű tételeket, tartalmazó halmozatos nyugtatványok nem vétetnek figyelembe. Az istentisztelethez szükséges apróbb dolgok beszerzésére azonban külön könyvet is lehet tartani, amelynek alapján a kereskedő az év végén részletezett számlát állít ki, s ez a számla szolgál a kiadások mellékletéül. A kiadási tételeket igazoló okmányok külön borítékba tétetnek és egyenkint ugyanazt a folyószámot viselik, amelyet a megfelelő tétel a számadásnak kiadási oldalán. 7. A bevételi és kiadási tételek felsorolása után következik a mérleg felállítása. A bevételi és kiadási tételeket külön-külön összeadva egymással összevetjük s a különbözetet mint eggenleget utolsó tétel gyanánt illesztjük be, úgy, hogy ezáltal a bevétel és kiadás rovatának végösszege kiegyenlítse egymást. Természetes, hogy helyes mérleg csak helyes összeadás alapján készíthető. Ha az összevetés után pénztári maradvány mutatkozik, akkor a különbözet a kiadás rovatába kerül ily címen: „Pénztári maradvány mint egyenleg“. Ha ellenben a kiadás meghaladná a bevétel összegét,vagyis „túlkiadás“ mutatkoznék, akkor a fedezetlen összeg, mely mindenesetre valamely bevételi forrásból előlegeztetett, a bevétel utolsó rovatába Írandó megfelelő címen pl. a plébános előlege, vagy tőkéből előleg stb. mint egyenleg. Ez utóbbi esetben az egyenleg a következő évi számadásban nem pénztári maradvány címén a bevételben, hanem törlesztett előleg címén a kiadás első tételéül szerepel. 8. A plébános kitűzi a templomszámadás napját és arra meghívja a hitközségi képviselőtestületet s a kegvúr megbízottját.
