Püspöki körlevelek 1914 (Szombathely, 1915)
2 A jövedelmi és kamathátralékokat a vagyonkezelő a késedelmi kamatok szempontjából nyilvántartani és lefizetésüket szorgalmazni tartozik. Az e részben felmerülő és bebizonyult mulasztásért a kezelő köteles a kamatvesztes pénztárt teljes őszszegben kárpótolni. c) A jövedelmet rendeltetése szerint felhasználni. Amely kiadások sem természetüknél fogva, sem egyetemes rendelkezés, vagy jogérvényes okmány alapján nem írhatók az illető egyházi vagyon terhére, a kezelő azoknak megtérítésére kötelezhető. 4. A kezelő a rábízott egyházi vagyont érintő bevételekről és kiadásokról pénztári naplót vezet. A pénztári napló a pénztár hű kezelésének képét adja és a számadásoknak alapját képezi, miértis az egyházi vagyon kezelőjének lelkiismeretbeli kötelessége azt pontosan vezetni és zavarok elkerülése végett a fölmerülő változásokat a forgalom napján haladéktalanul feljegyezni. A kezelő az eszközölt kiadásokról nyugtatványt, a nem okmányolt bevételekről ellennyugtatványt vesz. Ezeket az igazoló iratokat megszámozva együtt tartja, hogy pénztár bármikor ellenőrizhető legyen. A pénztári naplóívek a következő rovatokat tartalmazzák: 1. Tételszám. 2. Kelet. 3. Okmányszám. 4. Tárgy, a bevételek és kiadások jogcímeinek rövid és szabatos megnevezésével. 5. Bevétel összege. 6. Kiadás összege. A pénztári napló ívei bekötött könyvet alkotnak, melynek lapjai folyószám - mal vannak ellátva. A címlapon pedig a következő záradék: „Ez a könyv .... oldalt tartalmaz“. Kelet, a plébános és két hitközségi lag aláírása. A pénztári napló annyi részre különül, ahány önálló pénztárt kezel a plébános. A naplót a kezelő az év folyamán megszakítás nélkül vezeti. Minden évet új lapon kezd „múlt évi pénztári maradvány“ tétellel. December 31-én a pénztári naplót lezárja. Utolsó tételek gyanánt december 31. kelettel beírja a pénztári naplóba azokat a jövedelmeket, melyek n meglevő vagyonállagot még arra az évre megilletik és ott kerülnek elszámolásra (pl. takarékpénztári kamatok, hátralékok stb.); továbbá a kamatokból leendő tőkésítést, nemülönben azokat az állandó jellegű kiadási tételeket, melyek december 31-ig esedékesek, de technikai okokból tényleg csak a december 31. után következő napokban fizettetnek ki. Ezek a tételek a tárgy rovatába bevezettetnek, s ha az összeg még nem ismeretes, a megfelelő bevételi vagy kiadási rovat egyelőre üresen hagyatik. A kamatok bejegyzése végett a takarékpénztári könyveket idejekorán kell a takarékpénztárba küldeni. 5. Az egyházi vagyon felett a főfelügyeleti jog az egyházi főhatóságot illeti. A megyéspüspök ezt a jogát a kér. esperes, a hitközségi képviselő testület és az egyházmegyei számvizsgáló hivatal által gyakorolja. Az ellenőrzés hathatósabb foganatosítása végeit a vagyonkezelő évenkint okmányolt számadást tartozik készíteni. A kér. esperesnek bármikor jogában áll az egyházi vagyon kezelését és a vonatkozó ügyeket felülvizsgálni; évenkint egyszer pedig kötelessége az előírt plébániai vizsgálat kapcsán a pénztári naplót rovancsolni. Ilyenkor a pénztári naplót lezárja, a készpénzt megolvassa, a rovancsolás tényét pedig esetleges észrevételeivel a pénztári naplóba bejegyzi. A látogatás alkalmával szerzett tapasztalatairól tartozik jelentést tenni az egyházmegyei főhatóságnál. Ha szabálytalanságot vagy rendetlenséget észlelne, arról haladéktalanul tartozik külön jelentést tenni. A kér. esperes a köteles rovancsolás alkalmával a temlompénztár terhére 10 K útiköltséget számíthat fel. Az esperes pénzkezelését a hivatalos látogatás alkalmával évenkint egyszer a főesperes tartozik rovancsolni.
