Püspöki körlevelek 1913 (Szombathely, 1914)
28 — sitve nem lesz elviselhetetlen nehéz a megváltás müvének folytatása. És ha néhanapján nyomasztóbban érezzük a kereszt terhét, és kifárasztanak a rögös ut akadályai, ne vessük magunkat lemondóan a gyalogfenyő árnyékába (Kir. III. 19, 3.), hanem pihenjünk meg a kereszt tövében és folytassuk uj elhatározással az utat. Vianney szent János is már-már azon a ponton volt, hogy a küzdelembe belefáradva lemond a plébániájáról. De elhatározásába belekondult a pénteki harangszó és egyszerre mintha emberfölötti erő járta volna át, a lemondó levelet széttépte : »Péntek van — úgy vigasztalta magát — Krisztus szenvedésének emlékén ma a kereszt is könnyebb.« Fogyatkozásainkért a terhes lelkipásztori élet lesz a bünbánat és önmegtagadás legszebb ténye; érdemszerzés gyanánt ez lesz a legjobb Krisztus-követése. Mert igy zálogát hordjuk szivünkben a vigasztaló Ígéretnek, mely majd a föltámadás ünnepét ragyogja körül, hogy ha Krisztussal együtt szenvedünk, együtt meg is dicsőülünk. (Rom. 8, 18.) Szombathely, 1912. Szalézi szent Ferenc napján. t JÁNOS s. k„ püspök.
