Püspöki körlevelek 1913 (Szombathely, 1914)

2Ő --feladatra vállalkozik. Az emberek telve vannak gyarlóságokkal már természettől fogva : a lelki életben majd mindannyian kezdők; Krisztus élete kevéssé verődött ki rajtuk; a bűnnel szemben oly gyöngék, a jóra oly kevéssé fogékonyak. Hosszú évek fáradságának vagy alig van látszata, vagy sokszor hirtelen megsemmisül. Az iskolában, a gyóntatószékben, a társadalmi tevékenységben ezer alkalom teszi próbára a türelmet. Csak a szeretet az, ami uj erőt önt a lelkipásztorba és a fogyatékos lelkekre verőfényt áraszt és szépséggel vonja be őket, hogy kedve legyen a papnak tovább vesződni velük. Caritas patiens est.

Kegyesség jellemzi a lelkipásztort. A fölszentelésben kitágul a szive és magába zárja az üdvösségre hivatott lelkeket. Jóakaró szeretettel kíván segíteni a bűnösökön, a törekvőkön és a gyöngéken, hogy a vakoknak szeme, a bénáknak lába legyen (Job 29, 15.) És ha tettel nem segithet, legalább vágyban kívánna minden embert üdvözíteni. Caritas benigna est.

Okosság vezesse a lelkipásztort szeretetében. Nem hiába oly fontos vezérerény a prudentia pastoralis. Ötlet vagy szenvedély ne vezesse, eljárásában legyen körültekintő és ne feledje, hogy nem egyszer megtiltja az okosság, amit megengedne az igazságosság. Caritas non agit perperam.

Önzetlen lelkipásztort keres az Ur, ki a nyájnak javát, nem a maga hasznát keresi. Aki első akar lenni, legyen mindenki között utolsó, mindenkinek szolgája és mindene, hogy mindenkit megnyerjen Krisztusnak (Márk g, 34. Kor. I. 9, ig.) Nincs miért nagyot képzelnie magáról. Mert amije van, azt Istentől kapta mások javára. Ha nagyobb a méltósága, nagyobb is a felelőssége ; ha több a talentuma, többet is követelnek tőle. Aki felfogja, hogy Isten szolgája, az sokat dolgozik, de nem földi jutalomért, sem hiú reménykedésért, hanem Isten nagyobb dicsőségére és a lelkek javára. Nincs más ambíciója, mint az, amely Xaveri szent Ferencet sarkalta és mint egy második szent Pált, világjáróvá tette, hogy megvalósítsa jelszavát : amplius ! Nem keresi önmagát, hanem a halhatatlan lelkeket. Épen azért a hitnek fölvilágosult szemeivel (Efez. i, 18.) nézi az embereket és nem lát bennük mást, mint lelket. Nem válogat, hogy az a hivő városi vagy falusi, gazdag vagy szegény, szép vagy kevésbbé megnyerő. A szeretet isteni erényének az a tulajdonsága, hogy kizárja a kevélységet, a szemek és a test kívánságát. Caritas non inflatur, non est ambitiosa, non quaerit, quae sua sunt.

Szelíd lelkipásztorok az Ur Jézus Szive szerint való papok. Már a pásztornak fogalma magával hozza a szelíd bánásmódot, hogy kerülje a durvaságot és ingerlékenységet. Nagyrészt egyszerű emberekkel van dolgunk, akik telve vannak jóindulattal és fogékonyak a jóra ; de akárhányszor csiszolatlanok és nélkülözik a kultúra áldásait. Szegény emberek, kiket a megélhetés küzdelmei foglalnak le. A munka megkérgesitette tenyerüket, a gondok barázdákat szántottak arcukon, nem csoda, ha az élet utcapora is lelkűkre tapadt. Ha érző szívvel végigtekintünk rajtuk, lehetetlen, hogy megindulással ne ismételjük az Üdvözítővel: misereor super turbam (Marc. 8, 2). Fájdalmas látvány, mikor a pap durván bánik az egyszerű néppel. Szomorú prédikáció, mikor Isten igéje helyett ostorcsapások és skorpió és kövek hullanak azokra a lelkekre, kik az igazságot éhezik és szomjuhozzák s akiknek nagyon elkelne némi vigasztalás és pár fölemelő gondolat. Van helye a szigorúságnak is, de a szeretetnek azon is át kell ragyognia, mint ahogyan a nap átszürődik a felhőkön keresztül. Ha ellentétek merülnek föl, vagy viszálykodások, akár anyagi érdekekek összeütközése, akár félreértések vagy rosszakarat