Püspöki körlevelek 1909 (Szombathely, 1910)
A vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák folyó évi február hó io-én 729. szám alatt kelt és alább közlött átirata értelmében értesítem Kedveltségieket a következőkről : 1. A m. kir. Curia 1886. évi január hó 22-én 31. sz. alatt hozott döntvénye folytán a canonicá visitatiok, vagy a régi gyakorlat alapján nem kath. hitfelekezeti egyénektől párbértermészetü szolgáltatások a jövőben már nem követelhetök. A kath. lelkészek azonban ezen közigazgatásilag beszüntetett párbérszolgáltatásokból eddig befolyt jövedelmük elvesztéséért állami bonifikacioban fognak részesülni az 1896. évi jövedelmi összeírásban, mint kongruában beszámítható jövedelem mértéke szerint. 2. A párbérszolgáltatásoknak magánjogi címen való átvállalására (szerződés, végrendelet, vagy törvényes öröklés utján) nincs többé szükség, mert valahányszor oly plébániákban, ahol a párbér házak, vagy telkek szerint van kivetve, a kath. kézen levő ház vagy telek nem kath. kézre megy át, az elveszett párbérszolgáltatásokért a lelkésznek kellően igazolt kérvényére az államkincstár kárpótlást fog nyújtani az 1896. évi jövedelmi összeírásban megállapított pénzértékkel. 3. A kultuszminiszteri iratban felsorolt 12 plébánia kárpótlási összegének megállapítása és kiutalványozása iránt a kultuszminiszter ur külön, minden egyes plébánia részére kiadandó rendeletben fog intézkedni. Az ezúttal bonifikációban nem részesült plébániákra nézve f. évi 852—g. számú leirataimban külön intézkedtem. Magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. — 72g. ein. szám. Méltóságos és Fötisztelendö Püspök Ur! 1907. évi julius i-én 2244. ein. sz. a. a főtisztelendő egyházi főhatóságokhoz intézett köriratomban volt szerencsém jelezni azt az elhatározásomat, hogy addig is, amig a párbértermészetü szolgáltatások rendezésének kérdése közmegnyugvást keltő módon megoldható lesz, már most, a végleges rendezés bekövetkezése előtt megszüntetni óhajtom a kath. lelkészek részéről a nem katholikus hitfelekezetüektől követelt u. n. dologi természetű párbérszolgáltatásokat, mint amelyek az eddigi tapasztalatok szerint állandóan jogvita tárgyát képezik s azoknak követelése és behajtása gyakori súrlódásokat idéz elő a különböző vallásfelekezetek között. Ebben az elhatározásomban — amelylyel az 1848. évi XX. t.-c. 2. §-ában kimondott tökéletes egyenlőségnek és viszonosságnak a különböző vallásfelekezetek között iigo. sz. A nem katholikusok párbérszolgál tatásának megváltása tárgyában.
