Püspöki körlevelek 1908 (Szombathely, 1909)
— 5 — eladni, sem akármiféle javait kisebbíteni nem szabad.« (Osztó igazság I. 130. §. 3.) Wenzell : »Az egyházi javadalmakhoz tartozó jószágok . . . közforgalom tárgyai nem lehetnek.*. (Magy. és erd. mag. j. rendsz. I. 336. 1. 148.), Kövy, Fogarassy (49. §. végéu), Récsy (Magyarország közjoga 228. 1. 3(, Kőnek : Egyházjogtan közikönyve 7. kiad. 216. 1., Szeredy : Egyházjog 3. kiad. II. kötet 1639. 1., Boncz Ferenc : A vallás körüli felségjogok 154. és köv. 1. Dósa: Erdélyhoni jogtudomány 1861 : 2. könyv — 178. §. 331. és köv. 1. Már a »holtkéz« elnevezés is tudvalevőleg onnan vette eredetét, hogy a törvények tilalmánál fogva az egyházi javak soha el nem idegeníthetők, »amely jószág kézről-kézre nem mehet, hanem örökké egy kéznél marad, az már adás vevés tekintetében mintegy megsemmisült«. így Frank : id. m. 12g. és 206. 1. Hogy a kath. lelkészségeknek (plébániáknak), mint a katholikus egyház szerves intézményeinek javadalmai, tehát az összes azokhoz tartozó ingatlanok szintén egyházi vagyontárgyak, melyek mint ilyenek a legfőbb kegyur felügyelete alatt állanak, kétséget nem szenved, reájuk tehát teljes mértékben alkalmazandók az idézett elidegenítési tilalmak. Ami különösen az egyházi javaknak kölcsönök általi megterhelését illeti, jelenleg az a gyakorlat áll fenn, hogy ily kölcsönszerződések kötéséhez, hogy azok teljes joghatálylyal bírjanak, 40 ezer koronáig, hasznos beruházások esetében pedig 80 ezer koronáig a jóváhagyást átruházott hatáskörben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter adja meg és pedig : Érseknél a káptalan meghallgatása mellett, megyés püspöknél a káptalan és az illető érsek, mint metropolita meghallgatása mellett, székes káptalanok és társas káptalanoknál a megyés püspök, illetve érsek meghallgatása mellett, papnevelő-intézeteknél a káptalan, ha van, és a megyés püspök meghallgatása mellett, a pannonhalmi főapátnál a rendi convent hozzájárulása mellett ; és végre a vallásalap kegyurasága alá tartozó plébániáknál. A 40 ezer, illetve 80 ezer koronát meghaladó kölcsönszerződések érvényes megkötéséhez ezekben az esetekben mindenkor O Felségének mint legfőbb kegyurnak jóváhagyását kell kikérni. A magánkegyuraság alá tartozó plébániáknál és egyházközségeknél, eltekintve az esetleg létező autonom szervezeti szabályoktól, a jóváhagyást általában a kegyur és a megyés püspök adja meg. Azokban az esetekben azonban, midőn egyes plébániák vagy hitközségek kölcsöneikhez miniszteri jóváhagyást kértek, igy különösen, midőn a hitelező pénzintézet azt kikötötte, ezek a kölcsönügyek úgy tárgyáltatnak, mint a királyi adományozásból javadalmat élvező főpapok vagy káptalanok kölcsönügyei. Az ezen kölcsönök felvételére, illetőleg az egyházi javadalmak azok által való megterhelésére vonatkozó különös eljárási szabályok és feltételek felsorolása e döntvény feladatkörén kivül esik. Ki kell azonban emelni, hogy az ily kölcsönök mindenkor csak a terhelt javadalom jövedelméből törleszthetők s azok törlesztésére maga az egyházi javadalom állaga el nem idegeníthető. Jogi természetüket tekintve az egyházi javak tilalmára vonatkozó törvények, mint közcélok szolgálatában állók, közjog keretébe tartoznak, reájuk tehát az idevonatkozó jogelvek nyernek alkalmazást. Ezek szerint az egyéni akarat a közjogi törvények uralmának feltétlenül alá van rendelve, mely azoknak kényszerítő erejével szemben teljesen hatálytalan. Jus publicum privatorum pactis mutari non potest. A közjogban
