Püspöki körlevelek 1908 (Szombathely, 1909)
4 2982. sz. Plébánia ingatlanra elrendelt végrehajtás megtagadásáról kir. kúria döntvény. épületeknél végzendő oly építési, átalakítási, fenntartási és helyreállítási munkáknál, melyeknek engedélyezése alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a hivatalt egyúttal versenytárgyalás tartására, a legjutányosabb ajánlattevővel szerződés megkötésére, a munka átadására és teljes lebonyolítására is felhatalmazza, megfelelő hitelfolyósítása iránt, nevezett miniszter úrhoz azonnal a versenytárgyalás megtartása után fölterjesztést tegyen s ez alkalommal a hirdetési költségek folyósítását is kérelmezze. Oly esetekben, midőn vállalkozó a szokásos io°/0 biztosítékot külön letette a vállalati összeg g5°/0-ának, ellenben, ha a biztosíték a kereseti összegből lesz levonandó, csak a vállalati összeg 85°/0-ának megfelelő hitel folyósítása kérelmezhető. Budapest, igo8 február hó 3-án. Kossuth s. k. A hivatalos másolat hiteléül : Jeney s. k. min. s. h. igazgató. A másolat másolatának hiteléül : Komlóssy igazgató. A kir. Curia döntvénye. (Polgári ügyekben.) 81. szám. »Abban az esetben, ha a per bírósága a végrehajtást róm. kath. plébánia nevén álló ingatlan állagára rendeli el, a telekkönyvi hatóság végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresést az 1881 : LX. t.-cz. 136. §-ának második bekezdése értelmében telekkönyvi akadály miatt . megtagadhatja-e ?« (a 7621/^07. sz.-hoz.) Határozat. Ha a per bírósága a kielégitési végrehajtást róm. v. gör. kath. plébánia nevén álló ingatlan állagára rendeli el, a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresést az 1881 : LX. t.-cz. 136. §-ának második bekezdése értelmében telekkönyvi akadály miatt köteles megtagadni. Indokok. Hazai törvényeink, valamint legfőbb felügyeleti joguknál fogva királyaink is mindenkor szigorúan őrködtek a felett, hogy a kath. egyházi javak alapítványi jellegükhez képest eredeti rendeltetésüktől el ne vonassanak, s mindenkorra épségben lentartassanak. E célból alkottattak ama számos, elvi szempontjaikban a gyakorlat által is követett törvények és törvényes szabályok, melyek az egyházi javak elidegenítését (elfoglalását, eladását, elcserélését, elzálogosítását, vagy egyébkénti megterhelését következetesen és nyomatékosan tiltják, azzal a szigorú sanctióval, hogy az e törvénybe ütköző jogügyletek érvénytelenek és az elidegenitett egyházi javak birtokosaitól visszavétessenek anélkül, hogy az előbbi állapotba visszahelyezést a pénz, vagy egyéb érték visszaadásától tennék függővé. Ide tartoznak az 1435 : 21. t.-c. (mely az elidegenítésről »absque speciali mandato regio« szól), az 143g : 21. t.-c., az 1550 : 20. t.-c. (mely visszaszerzést a főpapoknak hagyja meg »authoritate regía«). az 155g: 51. t.-c., az 1588: 46. t.-c. (oppignorata autem redimere et ordini ecclesiastico reddere dignetur sua majestas, juxta publicas constitutiones praecedentium annorum), az 1526 : 23. t.-c. 1. §. in fine. Kiváló fontosságú az 1567 : 21. t.-c., melynek g. §-a az elidegenitett (zálogba adott vagy eladott) egyházi javaknak a Felség általi visszaszerzését rendeli és hozzáteszi : »et qui pro eis pecuniam mutuarunt, quaerant ad eo, cui mutuum dederunt«, 12. §-a ily törvénybe ütköző cselekményektől a főpapokat és másokat is eltilt és kijelenti (13. §), hogy az ily törvényellenesen létrejött jogügyletek érvénytelenek ; végre : H. K. I. R. 10. c. 3. §., II. R. 45. c. i. §. és 51. c. i. §. Az egyházi javak elidegenithetésének tilalma tekintetében sem hazai íróink közt, sem a gyakorlatban nem volt és ma sincs számbavehető nézeteltérés. Frank Ignácnak tanítása szerint »az egyház javait sem zálogul, sem örökre
