Püspöki körlevelek 1907 (Szombathely, 1908)
nézve kiki megtalálhatja kellő gond és utána nézés után a szükséges útbaigazítást; még sem mulaszthatom el, hogy úgy a törvényből, mint a végrehajtási utasításból egyes pontokat külön is ki ne emeljenek. 1. így utalok első sorban az iskolaszéki elnökök személyes felelősségére a törvény 17. §-ának megvalósítása körül, amely minden egyes iskolának magyar címerrel, címeres magyar lobogóval leendő fölszereléséről intézkedik és azt állapítja meg, hogy az iskolai tantermekben minő képek és jelvények foglalhatnak helyet. Ezen szakasz azon rendelkezéseinek végrehajtása, melyek nem a tanító működési körébe esnek, az iskolaszéknek feladata és érette első sorban az iskolaszék elnöke felelős. Ezen rendelkezéseknek szándékos elmulasztása kihágást képez, amely 500 koronáig terjedhető büntetéssel sújtható. Továbbá fölhívom az iskolaszéki elnökök figyelmét a törvény 30. § ában foglaltakra ; e szerint kötelesek az iskolafenntartók, illetőleg az iskolaszékek elnökei a tanítói állomásokon beálló bármiféle személyi változást, vagy a tanítói állomások beszüntetését, esetleg újak rendszeresitését 15 nap alatt a kir. tanfelügyelőnek bejelenteni. Ez utóbbi mulasztás esetén jogában áll a kir. tanfelügyelőnek a mulasztó ellen 20 koronáig terjedhető s annyiszor, amennyiszer ismétlődő rendbírságot alkalmazni az orsz. tanítói nyugdíj- és gyámalap javára. Úgyszintén anyagi felelősséggel tartoznak a tanítók javadalmazásában esetleg beállott változások be nem jelentéséből a kincstárra, vagy az orsz. tanítói nyugdíjintézetre háramló veszteségekért is. 2. Különös figyelem fordítandó a II. fejezet 21. és következő §§-ainak rendelkezéseire, amelyek az államsegély kérelmezésére s az ehhez szükséges folyamodványok fölszerelésére és benyújtására vonatkoznak, nehogy meg nem felelő s hiányos eljárásukkal az iskolaszékek úgy hivatalomnak, mint a közig, hatóságoknak fölösleges munkát okozzanak. Ami az államsegély igénybevételét illeti, bár legkedvezőbbnek mondható az a helyzet, ha az iskolafenntartó saját erejéből képes és kész iskoláinak összes fölmerülő szükségleteit fedezni; mégis, figyelembe véve egyrészt azt, hogy az iskolafenntartók az egyre fokozódó iskolai kiadásokat sok esetben a legjobb akarat mellett sem képesek saját erejükből fedezni; másrészt pedig, hogy maga a miniszter ur a törvényhozási tárgyalások során ismételten is kifejtette s az egyházi főhatóságokhoz intézett köriratában is újra hangsúlyozza, »hogy ennek a törvénynek egyáltalán nem az a célja, hogy az a jogosult befolyás, melyet a hitfelekezetek az általuk fenntartott iskolák működésére — főleg a valláserkölcsös nevelő hatásnak biztosítására — gyakorolnak, csökkentessék vagy korlátoztassék; avagy, hogy az állam oly irányú beavatkozása váljon lehetővé, mely az iskola felekezeti jellegének megszüntetésére vezetne« : megengedem,.—hogy _,az iskolafenntartók el nem kerülhető esetekben az államsegélyt a tanítói fizetések, főleg pedig a korpótlékok kiegészítésére igénybe vehessék. Az államsegély elnyeréséhez szükséges engedélyt esetről-esetre-fogam az iskolafenntartók indokolt kérelmére megadni. Az erre vonatkozólag hozzám eddig fölterjesztett kérvények legközelebb fognak elintéztetni akként, hogy a kiutalványozandó segélyek f. évi julius hó i-től kezdődőleg folyósittassanak. A folyamodvány megszerkesztése és fölszerelésére nézve ajánlom Kedveltségtek figyelmébe a III. függelék alatt található fölterjesztés-mintát.