Püspöki körlevelek 1904 (Szombathely, 1905)
2 Másnap, szeptember 18-án történik a templom felszentelése, melyet méltóságos és fötisztelendö Széchényi Miklós győri megyés püspök ur fog teljesíteni. A felszentelési szertartást azzal kezdi a püspök, hogy a templom bezárt ajtaja előtt elmondja a 7 bűnbánati zsoltárt és a minden szentek litániáját ezen szavakig: »Minden gonosztól, ments meg Uram minket!« Azután pedig vizet szentelvén, ezzel a templom külső falait háromszor meghinti s helyére visszatérvén, pásztorbotjával az ajtót e szavak közt: »Ime a kereszt jele, fussatok ellenséges hatalmak!« háromszor megüti, mire az ajtó kinyittatik és a püspök kíséretével a templomba megy, melynek ajtaja újra bezáratik. Erre a püspök a templom közepén a »Jöjj el alkotó Szentlélek Isten« éneket megkezdi, melynek folytatása alatt egy pap a templom egész talaját egyik szeglettől a másikig tenyérnyi szélességben kereszt alakban behinti; a püspök pedig a minden szentek litániáját folytatva azon szavak után: »Hogy a kimúlt híveknek örök nyugodalmat adni méltóztassál!« e szavakat mondja: »Hogy ezen helyet meglátogatni és azt angyalaid őrizetére bízni méltóztassál: Kérünk téged hallgass meg minket!« Ezek után jobbját kiterjesztvén a templomra és oltárra háromszor keresztet vet esedezvén először, hogy az Isten a felszentelendő temlomot és oltárt megáldani, másodszor hogy megáldani és felavatni, harmadszor, hogy megáldani, felavatni és felszentelni méltóztassék. Mire a püspök pásztorbotjával az említett hamuvonalra a templom balszegletétől annak jobb szegletéig a görög, a jobb szeglettől pedig a balig a latin ABC betűit irja le. — S vájjon mi ezen szertartások értelme? Minthogy minden szentség forrása a Szentlélek Isten, az ő segítségül hívása mellett kezdi meg a püspök szent ténykedését és azután a dicsőült szentek közbenjárásáért esedezik, hogy azt méltóképen teljesíthesse ; mivel pedig a templom az egész világon elterjedt egyháznak képe, melyben mindenki meg van híva az űdösségre, a hamura irt görög és latin betűk azt jelentik, hogy Krisztus egyházában rómaiak és görögök, minden nemzetbeliek egy hatalmas és erős egységben, melynek központja Krisztus keresztje, egyesülnek. Ezután a püspök vizet, bort, hamut és sót szentel és ezeket háromszori keresztvetés között összevegyiti, minek megtörténte után pásztorbotját a vegyitékbe mártva azzal a templom ajtajára keresztet von, könyörögvén, hogy a templom a látogató hivek számára béke és bőség, józanság és szerénység áldás és irgalom helye legyen. A viz jelenti Krisztus Urunk emberi, a bor isteni természetét; a hamu jelenti halálát, a só feltámadását. Ezek vegyítése tehát Krisztusra emlékeztet, ki igazi Isten és ember s aki értünk meghalt és feltámodott és megszerezvén nekünk a kegyelmet, általa az Isten szent hajlékává, templomává avattatunk. Ezután következik az oltárszentelés. És pedig három oltár fog felszenteltetni. A főoltárnál méltóságos és főtisztelendő Széchenyi Miklós győri, a jobboldalinál méltóságos és főtisztelendő Kutrovácz Ernő felszent, püspök, a baloldalinál én magam fogjuk a szertartásokat végezni az oltárszentelésnél. A püspök jobb hüvelykujját a megszentelt vízbe mártván azzal az oltár négy szegletére és közepére külön-külön egy s igy összesen öt keresztet von Jézus Krisztus öt szent sebének emlékezetére; azután pedig a szentelt vizbe izsópot márt s az oltárt hétszer körüljárja és annak alját és felső részét az erre rendelt imák kíséretében meghinti; mire az oltár jobb oldalától kezdve a templomot belül háromszor körüljárja s falait előbb alul, azután pedig 2 Ízben mindig ma
