Püspöki körlevelek 1904 (Szombathely, 1905)
y. TISZTELENDŐ TESTVÉREINEK, PÁTRIÁRKÁKNAK, prímásoknak, ÉRSEKEKNEK, PÜSPÖKÖKNEK ÉS MÁS EGYHÁZI ELÖLJÁRÓKNAK, A KIK AZ APOSTOLI SZÉKKEL BÉKÉBEN ÉS EGYESSÉGBEN VANNAK X. FIÚS PÁPA ÜDVÖZLETÉT ÉS APOSTOLI ÁLDÁSÁT KÜLDI. Az idő folyása rövid néhány hónap múlva elvisz ahhoz az örvendetes naphoz, a melyen ötven év előtt elődünk, IX. Pius, a szentséges emlékezetű pápa, a bíboros atyák és egyházi felsőbbségek dús koszorújától övezve, csalhatatlan tanítói tekintélyével kimondotta, az Istentől kijelentett igazságnak hi: dette, hogy a boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában ment volt az eredeti bűnnek minden szeplőjétől. Mindenki tudja, mily lelkesedéssel, az általános orom és ujjongás mily jeleivel fogadták a hívek e kihirdetést az egész föld kerekségén, úgy hogy emberemlékezet óta nem adták sem Isten dicsőséges Anyja, sem Jézus Krisztus Helytartója iránt hódolatuknak tanúságtételét sem szélesebb körben, sem szorosabb együttérzéssel. — Mi gátol tehát, Tisztelendő Testvéreink, remélnünk, hogy ámbár félszázadja múlt, mindazonáltal a szeplőtlen Szűz felujuló emlékezetével ama szent örömnek mintegy visszhangja éled majd leikeinkben és megismétlődnek az Isten dicsőséges Anyja iránt való hitnek és szeretetnek a régi időkre valló nevezetes jelenségei. Hogy pedig ezt forrón óhajtjuk, ez azon áhítatunkból származik, a melyet a boldogságos Szűz iránt, jóvoltáért való nagy hálánkkal- együtt minden időben tápláltunk. És hogy ezek bekövetkezését bizton várjuk is, ennek oka abban rejlik, a melylyel minden katholikus ember Isten fölséges Anyja iránt szives készséggel adja szeretetének és tiszteletének tanúságát. De kívánságunkat kétségkívül különösen az éleszti, amit valami titokzatos belső ösztönből előre mondhatónak gondolunk, hogy x'övid idő alatt teljesedniök kell mindama nagy várakozásoknak, a melyek mind Elődünket, Piust, mind pedig az összes egyházi elöljárókat az Isten Anyja szeplőtlen fogantatásának kihirdetése következtében nem ok nélkül áthatották. Sokan panaszolják, hogy ezek mind e napig nem teljesedtek és alkalmazzák Jeremiás próféta szavait: Békét vártunk és nem jö semmi jé), a gyógyulás idejét és íme a félelem!1) De ki ne rosszalná e kishitüeket, a kik elmulasztják Isten műveibe tekinteni és azokat igazán mérlegelni ? Mert ki számlálhatja meg a kegyelmek rejtett kincseit, *) Jer. VIII. i5. Sz. 1719. X. Pius pápa rendkívüli jubileumi búcsút hirdet.
