Püspöki körlevelek 1903 (Szombathely, 1904)
II societatem, Decessores Nostri probavere iamdiu bonaque precatione sanxerunt. Institutum porro egregium Nos etiam laudatione Nostra ornare non dubitamus, optamusque vehementer ut urbibus agrisque late inferatur ac floreat, Verumenimvero consociationes eiusmodi eo primo ac potissimum spectare volumus, ut quotquot in illas cooptantur christiano more constanter vivant. Parum profecto interest quaestiones multas subtiliter agitari, deque juribus et officis eloquenter disseri, ubi haec ab actione fuerint sejugata. Postulant enim actionem tempora; sed eam quae tota sit in divinis legibus atque Ecclesiae praescriptis sancte integreqne servandis, in religione libere aperteque profitenda, in omnigenae demum caritatis operibus exercendis, nullo sui aut terrenarum utilitatum respectu. Illustria eiusmodi tot Christi militum exempla longe magis valitura sunt ad commovendos animos rapiendosque, quam verba exquisitaeque disceptationes; fietque facile ut, abiecto metu, depulsis praeiudiciis ac dubitationibus, quamplurimi ad Christum traducantur provehantque ubique notitiam eius et amorem ; quae ad germanam solidamque beatitatem sunt via. Profecto si in urbibus, si in pagis quibusvis praecepta Dei tenebuntur fideliter, si sacris erit honos, si frequens sacramentorum usus, si caetera custodientur, quae ad Christianae vitae rationem pertinent; nihil admodum, Venerabiles Fratres, elaborandum erit ulterius ut omnia in Christo instaurentur. Neque haec solum coelestium bonorum prosequutionem spectare existimentur : iuvabunt etiam, quamque maxime, ad huius aevi publicasque civitatum utilitates. His namque obtentis, optimates ac locupletes aequitate simul et caritate tenuioribus aderunt, hi vero afflictioris fortunae angustias sedate ac patienter fe'rent; cives non cupiditati sed legibus parebunt; principes et quotquot rempublicam gerunt, quorum non est potestas nisi a Deo1. vereri ac diligere sanctum erit. Quid plura ? ékesszólóan értekezzenek, ha mindez a cselekedettel nincs kapcsolatban. A mai kor is cselekvést követel, de azt a cselekvést, mely egészen megfelel az isteni törvényeknek és az egyház épen és sértetlenül megtartandó parancsainak, mely nyilvánul a hit szabad és nyilt megvallásában, szeretetből folyó minden irányú jócselekedet gyakorlásában, egyéni vagy földi haszonra való tekintet nélkül. Krisztus ilyen harczosainak ragyogó példája sokkal többet fog használni a lélek megindításában és megnyerésében, mint a legszebb szavak és legválogatottabb vitatkozások ; és nagykönnyen meg fog történni, hogy félretévén a félelmet és habozást, elűzvén az előítéleteket és kétkedéseket minél többen Krisztushoz fognak közeledni és az ő megismerése és szeretete mindenütt el fog terjedni, mik pedig a valódi és igazi boldogságnak útja. És ha a városokban és minden helységben Isten parancsait hűségesen meg fogják tartani, ha a szent dolgoknak megadatik a kellő tisztelet, ha gyakran járulunk a szentségekhez, ha mindazt megtartjuk, ami a keresztény élethez tartozik; nem kell tovább fáradoznunk Tisztelendő Testvérek, hogy minden megujhodjon Krisztusban. Ne is gondolja senki, hogy mindezek csak a mennyei javak elnyerését czélozzák, hanem a legnagyobb mértékben elő fogják segíteni ezen kornak és az államoknak jólétét. Mert ha mindezt elérjük, a vagyonosok és gazdagok méltányossággal és szeretettel fognak segíteni a szükölködőkön, ezek pedig súlyos helyzetüknek terhét nyugodtan és türelmesen fogják viselni; a polgárok nem saját vágyaiknak, hanem a törvényeknek fognak engedelmeskedni; és szent lesz előttük tisztelni és szeretni az uralkodókat és az államférfiakat, kiknek nincs mástól hátaimulfc mint Istentől1. Mi kell ennél több ? Ekkor végre már mindenki meg lesz arról győződve, hogy az egyháznak teljes és tökéletes szabadságot kell élvezni, amint az alapitó Krisztus akarta és nem szabad semmi idegen hatalomnak alávetni; arról is meg lesz győződve mindenki, hogy Mi ezen szabadságnak megvédelmezésében nem csak a vallás legszentebb jogait óvjuk, hanem a népek közös javáról és biztonságáról is gondoskodunk. Mi pedig ezen szabadságnak megvédelmezésében nemcsak a vallás leg-1 Rom. XIII. i. 1 Rom. XIII. i.
