Püspöki körlevelek 1903 (Szombathely, 1904)
2 vele élőket egészen kivetlcőztetik emberi formájukból s méltóságukból ■— s egyszerű, durva őshajlamaikat, szenvedélyeiket felszabadítják és szabad fékre bocsátják.“ „A sok borital versengést és haragot és sok romlást okoz. Lélek keserűsége a sok borital. A részegség bátorsága megejti a balgatagot fogyasztván az erőt és sebeket szeiezvén (Jézus Sir. fia 31, 38-—40.) Fogyasztja tehát a testi erőt is az alkohol élvezete; fogyasztja pedig azért, mert nemcsak a táplálkozásra múlhatatlanul szükséges anyag hiányzik belőle, ami a felnőtt embernek a munka közben elhasznált testrészek pótlására, a gyermeknek pedig testének fejlődésére okve.tetlenül megkivántatik, hanem károsan hat a legnemesebb szervekre is, minő pl. a szív, a vesék, a máj stb. Tehát vétket, nagy bűnt követnek el azok a szülők önmaguk és gyermekeik ellen, kik a szeszes italokat nemcsak maguk fogyasztják mértéktelenül, hanem gyermekeiknek is módot vagy alkalmat nyújtanak azok élvezésére. Sajnos, egyházmegyémben több plébániából érkezett be jelentés azon visszaélésekről, melyek szerint a szülők a farsang utolsó napján és búcsúk alkalmával is gyermekeiket magukkal viszik a korcsmába, hol azok nem csak a felnőttek által adott rossz példát látják, hanem egyúttal a szeszes italokat mértéktelenül élvezik szülőik engedelméből és biztatásából. A különféle betegségeknek valóságos melegágyát készitik elő az ilyen szülők a maguk és gyermekeik számára ; mert bebizonyított s a tapasztalat által megerősített tény az, hogy a szeszes italok élvezete kisebbíti a test ellenálló erejét, melylyel a betegséget leküzdhetné ; csökkenti a gyógyulásra való hajlamát és sietteti a halált. Elrémitő az államok statisztikájának azon adata, hogy az összes mérgek nem okoznak az emberek között akkora pusztítást, mint a szeszesitalok. S ha ehhez hozzávesszük azon szerencsétlenségeket, baleseteket, melyek a szeszes italok élvezete következtében oly gyakran előfordulnak ; azon számtalan öngyilkosságot, melyek a szeszes italokkal történő visszaélések következtében követtetnek el ; akkor egész nagyságában áll előttünk az a pusztitás, melyet az alkoholizmus az emberek testi javaiban előidézni képes ! Akkor egész valójában előttünk áll az a rettenetes kép, melyet a Szentirás rajzol elénk a bölcs ezen szavaiban : Kinek jaj ? ki atyjának jaj ? kinek van háborgása ? kinek vannak ok nélkül sebei? kinek vörösek szemei? Nemde azoknak, kik bor mellett mulatoznak és a poharak üritgetésében szorgalmatosak. Azért int a bölcs : Ne nézd a bort, miképp sárgállik, midőn színe az üvegben ragyog ; édesdeden megyen be, de utoljára megmar, mint a kigyó és mint a basiliskus, mérget áraszt. (Péld. K. 23, 29—32.) Mérget áraszt, sorvasztó mérget a családi életre; mert hiszen hány család tönkrejutásának, nyomorúságának oka a családfő részegeskedése ? hány szegény családanya korai halálának s igy a gyermekek elzüllésének okozója a férj, az atya pazarlása, mely a családi vagyont a bor- és pálinkamérések révén teszi tönkre. S a mi a legnagyobb szerencsétlenség : az erkölcsi nyomor, az erkölcsi elzüllés, az erkölcsi élet pusztulása hogy ne következnék be ott, hol az erkölcsi élet egyik sarkalatos követelménye, a mértékletesség hiányzik ? hol a hét főbűn egyik legutálatosabb alakja kisért nap-nap után : a torkosság, a mértékletlenség az italban, melyről szent Ágoston azt mondja, hogy anyja minden véteknek, összfoglalata minden gonoszságnak. Ez gyökere minden bűntettnek, minden aljasságnak. Megzavarja a főt, észt, nyelvet s az egész testre rombolólag hat. Hajótörése ez a szüzességnek, eltékozlója az időnek,
