Püspöki körlevelek 1903 (Szombathely, 1904)
2 hat az emberi gőg és esztelenség; de megdönteni nem fog soha semmiféle emberi erő, épp úgy nem, mint magát az Istent. S mivel ilyenek a kath. egyház igazságai, az isteni gondviselés, melynek bölcsesége elér a végről végig erősen és mindent kellemesen elrendez1), egyházában megalkotott egy egységesítő elvet, mely soha meg ne inogjon, hanem, mint a sziklaszál a tenger hullámainak ostromló csapásaival szemben, erős és megingathatatlan legyen : elhelyezett egy szilárd alapkövet, melyen biztosan nyugodjék az igazság oszlopa és erőssége2), az egyház. S ez egységesítő elv, ez a megingathatatlan sziklaszilárd alapkő: a pápaság, vagy helyesebben kifejezve a pápa egyházfői elsősége, a pápa primátusa, melyben a földön élő legnagyobb tekintély hatalma összpontosul s nyer látható kifejezést. Egység a hitben, egység a szeretetben: ez az a kettős követelmény, mely a legfőbb tekintély megalkotását az egyházban parancsoló szükségességgé tette. Ész és szív, hit és szeretet : ezek azok a nagy mozgató erők, melyeknek összhangzása az emberiség boldogságának legelőkelőbb tényezője. S Krisztus Jézusnak nagy gondolata, isteni eszményképe az volt, hogy az észt és szivet az isteni hit- és szeretetnek beplántálása által az emberiségben felemelje oda, honnan a bűn következtében kiestek, az isteni boldogság örök tavaszt lehelő dicskörébe. Ezért volt szükséges az egyház megalkotása, melynek feladata : folytatni az isteni Megváltó működését; de ezért volt szükséges a legfőbb látható tekintély megalkotása is szt. Péterben és utódaiban a pápákban, hogy ez a működés egységes legyen, mint maga Krisztus, ki ugyanaz ma és holnap és megosztva nincsen. Minden ellentétnek, mely a katholikusök és ä vallásfelekezetek között fennáll, kiinduló pontja és legmélyebb gyökere az egyházról és annak a tekintélyről szóló tanításában rejlik. Nincs kereszténység egyház nélkül, de nincs egyház sem tekintély nélkül; ez az egységnek megdönthetetlen elve, nélküle rend helyett csak összevisszaság, egység helyett csak szétszaggatottság létezik. Ez az egység az egyházban kettős : egység a hitben és egység a szeretetben;3) mert szt. Ambrus szerint: az egyház oly társaság, mely a hit- és szeretetegység által alakul egy összekötött, szervezett testté.'1) Ezért, hogy az egyház egy és egységes maradjon, imádkozott az isteni Megváltó, Jézus Krisztus, az Ő főpásztori imájában : Nemcsak ő érettök (az apostolokért) könyörgök, hanem azokért is, kik az ő igéjök által hinni fognak bennem, hogy mindnyájan egygyé legyenek, amint Te, Atyám én bennem és én Tebenned, úgy ők is mibennünk egygyé legyenek, igy elhigyje a világ, hogy Te küldöttéi engem. Én a dicsőséget is, melyet nekem adtál, közlöttem velők, hogy egygyé legyenek, mint mi is egyek vagyunk.3) E szavakban van kifejezve Krisztus Jézus isteni gondolata ; ezekben van megrögzitve az a fenségesen szép eszménykép, mely Isten lelke előtt lebegett, midőn egyházának szervezetet adott az apostolokban s azoknak a hívőkhöz való viszonyában. Ez a szervezet abban áll, hogy az apostolok, mint a hivő nép pásztorai és tanítói gyakorolva a nekik adott hármas hatalmat, a tanítói, papi és kormányzói hatalmat, a hivő népet a hitben oktassák és megerősítsék ; a hivő népet a kegyelemszereknek, a szentségeknek kiszolgáltatásával megszenteljék; a hivő népet az igazság utján az üdvösség felé vezessék, szeretettel; de ha kell, büntetve is, kormányozzák. ’) Bölcs. 8, i. s) Tim. 3, i5. 3) Hettinger: Apologie des Christenthums. II. 2. *) Offic. III. 3. 5) Szt. Ján. 17, 20 22.