Püspöki körlevelek 1903 (Szombathely, 1904)

3 Midőn pedig az apostoloknak és utódaiknak, a püspököknek, e hármas hatalmat átadta, egyúttal a hivő népet arra kötelezte, hogy az apostolokat a hit igazságainak hirdetésében hallgassák, a kegyelemszereket, a szentségeket saját megszentülésük végett használják s azok kormányzói hatalma előtt meghódoljanak. Mert nem hiába mondotta 0 e kemény szavakat : Aki titeket hallgat, engem hallgat; és aki titeket megvet, engem vet meg. Aki pedig engem megvet, megveti azt, ki engem küldött.*) Nem veszszük-e észre, hogy e szavakban szintén annak az egységnek magasztos kifejezése jut érvényre, mely az O egyházának alapvető gondolatát képezi ? Krisztus az egyház feje s az egyház titokzatos teste Tőle nyeri életerejét; Tőle árad át az igazság életadó nedve az egyház titokzatos testének tagjaiba; Tőle árad át a kegyelem isteni forrása az egyház Szivébe; de az 0 eszközei-, az apostolok- és ezek utódai-, a püspökök által, kik a tanitói, kegyosztói és kormányzói hatalmakat általa és vele összekötve gya­korolják. S ez az egyház egységének mélységes titka, melyet a Szentlélek kegyelme ben­­sőleg hoz létre, midőn a hit és szeretet kegyelmi forrását az emberi értelem és akarat elrejtett mélységeibe kiárasztja. De mikor az egyház egységének eme benső elve hitünk szemei elé tárul, ugyan­akkor feltűnik szemeink előtt, miként a világitó torony messze elható fénye a végtelen tengeren, az egység külső elve abban a személyben, ki magának Krisztusnak tekinté­lyét jeleníti meg előttünk. Midőn Jézus Krisztus az egyház egységének titkát isteni gondolatainak nagy­szerű tervében megalkotni készült; akkor tanítványai közül kiválasztott 12 apostolt; midőn pedig e tervet befejezésre juttatta, akkor a 12 közül kiválasztott egyet. Midőn az egyház egységének tervét megalkotni kezdette, akkor többhöz szólott: Elmenvén tanítsatok ; én küldelek titeket2); de midőn e tervet befejezte, akkor csak egy megba­tározott személyhez szólít: O az egyetlen, egyetlen személyhez; 0 az Isten fia, Si­monhoz, Jónás fiához: És én mondom neked, te Péter vagy az az kőszál és e kőszálra logom építeni az én anyaszentegyházamat és — mondja következtetésképpen az elő­zőkből — a pokol kapui nem fognak erőt venni rajta.3) íme igy teszi le Krisztus az egyház alapkövét szt. Péter személyében. Ez az alapkő szikla, erős és megingathatat­lan az igazi szikla, Jézus Krisztus által, kinek szilárdságát nem fogja megingatni sem­miféle hatalom, semmiféle ördögi támadás ; mert Krisztus imájának ereje teszi azt szilárddá. Simon, Simon ! — szól az Ur, ime a sátán megkívánt titeket, hogy meg. rostáljon, mint a búzát; én pedig könyörögtem éretted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited; és te egykoron megtérvén, erősítsd meg atyád fiait1) S midőn Krisztus Urunk e szavakat intézte Szt. Péterhez: Neked adom a menyor­szág kulcsait. És amit megkötsz a földön, meg lesz kötve mennyekben is; és amit feloldasz a földön, fel lesz oldozva mennyekben is5); akkor azokat a szavakat, melyekkel megadta a kötözés és feloldozás hatalmát az összes apostoloknak nem véve ki Szt. Pétert sem, egyedül és elkülönítetten szt. Péterhez intézvén, oly csodálatra méltó in­tézménynek veti meg alapját, mely szt. Péter személyéhez kapcsolva őt a többi apos-') Szt. Luk. io, i6. 2) N. o. :1) Hettinger II. 2. 4! Szt. Luk. 22, 3i- 32. 5) Szt. Máté i6, i3—19.

Next

/
Thumbnails
Contents