Püspöki körlevelek 1902 (Szombathely, 1903)

5 A magy. kir. vallás- és közoktatásügyi Minisztertől. 30332/1902. szám. Vala­mennyi kir. Tanfelügyelőségnek. Körrendelet. A magyarnyelv kötelező tanítását a nép­oktatási tanintézetekben elrendelő 1879. évi XVIII. törvényc/ikk immár 23 év óta van életben. A törvény bevezető része ezen törvény világos czélját abban jelöli meg hogy a népoktatási tanintézetek minden állampolgárnak kellő módot nyújtsanak arra, hogy ezek a magyar nyelvet, mint az állam nyelvét elsajátítsák. A rendelkezésemre álló adatok és tapasztalatok engem arról győztek meg, hogy a törvény úgy, miként annak szava és szelleme is követeli, a kívánt eredményt még máig sem biztosította. Állásomból kifolyó kötelességemnek tartom a szentesített törvény rendelkezéseinek az összes nem magyar tannyelvű népoktatási tanintézetekben teljes szigorral érvényt szerezni; még pedig nemcsak azért, hogy a már régen érvényben levő törvényt a maga teljességében végrehajtsam, hanem hazánk nem magyar ajkú lakosságának jól felfogott érdekében módot akarok annak nyújtani, hogy a magyar nyelvnek, mint államnyelvnek birtokában legyenek és az ezzel járó előnyökben az iskolák hibái miatt hátrányt ne szenvedjenek. Evégből a királyi tanfelügyelőségnek elengedhetetlen és a legfontosabb köteles­ségévé teszem, hogy a tankerületében levő összes nem magyar tannyelvű népiskolákat rendre és alaposan vizsgálja meg és ezen iskolai látogatások alkalmával a következőkre terjeszsze ki gondos és lelkiismeretes figyelmét: a) A tanító birja-e a magyar nyelvet szóban és írásban teljesen és oktatóképes­­séggel? Ha a tanító nem beszél, vagy csak annyira fogyatékosán beszél magyarul, hogy ilyen készültsége mellett lehetetlen a magyar nyelv kötelezett oktatását sikeresen ellátnia az iliető tanító okmányai alapján állapítsa meg a királyi tanfelügyelőség, mikoi és hol nyerte képesítését? Az erre vonatkozó, teljesen hitelt érdemlő adatokat vezesse be a kir. tanfelügyelőség a múlt évi 12995 szám alatt elrendelt iskolalátogatási jegyző­könyvbe, — b) A szóban íorgó törvény 4. §-a szerint a magyar nyelv az összes bárminemű nyilvános népiskolákban a köteles tantárgyak közé felveendő. A magyar nyelv ezer köteles tanitását a községi népiskolákban a közoktatásügyi miniszter külön reodeletber szabályozza. Hivatali elődöm 1879. évi 17284. szám alatt kelt rendeletével a nem magyai tannyelvű népiskolák tantervét megállapítván, ugyanakkor elrendelte, hogy az egy tani tóval biró (osztatlan) népiskolában a beszéd és értelemgyakorlatokra és ezzel kapcsolat ban a magyar beszéd tanítására heti g óra, az anya és magyar nyelven való irás éí olvasás tanítására heti 8 óra fordítandó. Ugyanezen tantárgyakra a két tanítóval birc iskolákban 15, illetve 13; a három tanítóval biró iskolákban 17, illetve 19; a nég) tanítóval biró iskolákban 20, illetve 25; az öt tanítóval biró iskolákban 18, illetve 2^ és végre a hat tanítóval biró iskolákban 18, illetve 24 óra fordítandó hetenkint. Ezen heti óraszámok fele múlhatatlanul a magyar beszéd és a magyar irás olvasás tanítására fordítandó, mert csakis igy biztosítható azon czél, a melyet a tör vény bevezető részében kijelöl, hogy t. i, minden nem magyar anyanyelvű állampolgái elsajátíthassa a népiskolában az állam nyelvét. A népiskola második osztályától kezdve a számtanitás segítségével is gvakorolandt a magyar nyelv. A hazai földrajz, történelem és alkotmánytan tanításával a magya: 2179. sz. A vall. és köz­­okt. ügyi mi­niszter kör­rendeleté a magyar nyelv kötelező taní­tása érdeké­ben. 1 1 l l t l 3 ) J \ r f r T

Next

/
Thumbnails
Contents