Püspöki körlevelek 1902 (Szombathely, 1903)
IV. A pünkösdi szent ünnepek közeledtével különös figyelmébe ajánlom egyházmegyém nt. Papságának XIII. Leo pápa ő Szentségének 1897. május hó 9-én kelt Divinum Uhui munus kezdetű körlevelét, melyet Istenben boldogult püspök-elődöm 1897 május 23-án V. sz. alatt kelt körlevelében egész terjedelmében közzétett. Nemcsak azért, mivel az egyház tanítói hivatalának betöltésénél a pápák körlevelei minden tekintetben kiváló fontossággal bírnak; hanem kiváltképp azért, hogy a magunk munkakörében mi is közreműködjünk ama czélok megvalósítására, melyeket 0 Szentsége idézett körlevelében pápaságának főfeladataképp kifejezetten megjelel; t. i., hogy a keresztény élet a polgári társadalomban épp úgy, mint a család körében lielyreállittassék és másrészt, hogy azok, kiket akár a hitbeli tévedés, akár az engedetlenség az anyaszentegyháztól elválasztott, az egyházzal újra kibékittessenek és egyesittessenek. Nem kerülheti ki Kedveltségiek figyelmét sem az, hogy ezek a föladatok — mivel tökéletesen kifejezik a pápaság világhistóriai misszióját, — teljesen méltók a pápaság dicsőséges nagyságához; sem az, hogy eme nagy feladatok megoldására nincsen más utunk, mint az, hogy mentül világosabban megismerjük és mentül hathatósabban megszeressük az oszthatatlan Szent-Háromság amaz üdvözítő munkáit, melyeket a köztük és Szent Lélek Úristen tulajdonságai közt fennálló hasonlóságnál fogva egészen különös módon a Szent Lélek Úristennek tulajdonítunk. Ez az oka annak, hogy Szentséges Atyánk atyai szeretetének egész melegével köti lelkünkre a keresztény tanítás ama pontjait, melyek — bár a szent ige hirdetésénél soha háttérbe nem szorulhatnak — de mégis különös gondosságunkat kívánják akkor, midőn az anyaszentegyház megváltásunk nagy titkai között a Vigasztaló Szent Lélek eljövetelét ünnepli. Az Ige megtestesülése, a Szent Lélek eljövetelének csodái, az anyaszentegyháznak és a megváltott lelkeknek kiosztott bőséges maiasztok és erény-adományok, a Szent Lélek különös adományai, az evangéliumi boldogságok, valamint a parancsolatokhoz és a malasztokhoz való állandó hűségnek, az életszentségnek, kiváltképp pedig a tiszta életnek kötelessége: ime, ezek a keresztény tanításnak ama pontjai, melyeknek buzgó hirdetését Szentséges Atyánk a pünkösdi ünnepek alkalmából különösen kötelességünké leszi. Annál is inkább, mivel az a gonoszság, mely a megismert igazság ellen tusakodik, talán soha sem áradt el annyira, mint napjainkban, ugyannyira, hogy — mint Szentséges Atyánk szóban forgó körlevelében mondja — „ut deterrima ea tempora advenisse videantur a Paulo praenunciata, quibus homines justissimo Dei judicio obcoecati, falsa pro veris habituri sint, et huius mundi principi, 1239. sz. A pünkösdi szt. ünnepeket megelőző napokra elren delt kilenczedáj tatosság tárgyában utasítás.
