Püspöki körlevelek 1902 (Szombathely, 1903)
— 3 — mortis articulo constitutus existat, si vere poenitens et confessus ac S. Communione refectus, vel quatenus id facere nequiverit, saltem contritus nomen Jesu ore, si potuerit, sin minus corde devote invocaverit, et mortem tamquam peccati stipendium de manu Dni patienti animo susceperit, toties eidem per le ipsum, seu per unum aut plures Presbyteros seculares vel regulares, a te ad tui libitum semel vel pluries et quandocumque opus fuerit, delegandos, et quoad Moniales eorum Confessarium ordinarium, Applicam Benedictionem Nro et Romani Pontificis pro tempore existentis nomine cum plenaria indulgentia et peccatorum remissione juxta formulam a Benedicto XIV Decessore Nro praescriptam, quam tibi tradi mmndamus, impertire licite possis ac valeas. Non obstan' contrariis quibque. Datum Romae apud S. Petrum sub annulo Piscatoris die XIX Decembris MDCCCCI Pontificatus Nostri Anno Vigesimoquarto. Pro Dno Card. Macchi N. Mearini Sub. Ez apostoli breveben átruházott joghatóságomnál fogva mindama világi és szerzetes papoknak, akik egyházmegyém területén a törödelem szentségének kiszolgáltatására a szükséges lelki joghatósággal ellátva vannak, valamint egyházmegyém területén levő apáczazárdák rendes gyóntatóinak is, a fenti apostoli breveben körülirt apostoli áldásra szükséges fölhatalmazást gyóntatási joghatóságuk tartamára ezennel megadom, azzal az utasítással, hogy a szóban forgó apostoli áldás osztásánál a XIV. Benedek Pápa által elrendelt s az esztorgomi rituáléban foglalt formulát használják. A belügyminiszter 1900. május 19-én 42034. sz. a. kelt körrendeletével felhívta az összes közigazgatási bizottságokat, hogy az árvaszékeket a kiskorúakat érdeklő örökbefogadások körüli eljárás szabályainak pontos betartására utasítsák. Pest-Pilis-Solt- Kiskunvármegye áfVáSzéke a kérdéses szabályokat „örökbefogadási eljárás szabályai“ czim alatt külön munkálatban foglalván, erre a belügyminiszterrel egyetértőleg több pont alatt észrevételeket tett, melyeket a belügyminiszter 1901. évi 35928. sz. a. közölt a vármegyével. Ezen tanulságos észrevételeket a következőkben közlöm : 1. Az örökbefogadók és az örökbefogadandók között legalább 16 évi korkülönbségnek kell lenni. Magyarországnak az általános osztrák polgári törvénykönyv hatálya területén levő részeiben 18 év korkülönbség. Az örökbefogadási szerződésben nem veendő fel lényeges kellék gyanánt, hogy az örökbefogadó az örökbefogadandót házába és családjába veszi s rá családnevét átruházza. Mert erre vonatkozólag a szerződő feleknek akarata irányadó ; a kiskorú gyermek ugyanis örökbefogadható a nélkül, hogy az örökbefogadók házába vagy családjába kerülne és örökbefogadó szüleinek családnevét sem köteles a szerződésbe foglalt külön megállapodás nélkül viselni; kivéve ha az örökbefogadók az osztrák polgári törvénykönyv hatálya területen rendes lakással bírnak, mely esetben a névátruházás kötelező (Optk. 182., 184. §.) Az örökbefogadandókat nem lehet az örökbefogadók összes vagyonának törvényes örökösévé tenni, mert az örökbefogadott gyermekek a törvényes gyermekeknél az örökösödés tekintetében több joggal nem bírnak, részükre tehát csupán csak a törvényes gyermekeket megillető törvényes örökösödési jog biztosítható. 2. Ha a benyújtott iratokból az tűnik ki, hogy a kiskorú más árvaszék gyámhatósága alá tartozik, az erre vonatkozó kérvény az illetékesnek mutatkozó árvaszékhez hivatalból átteendő. 3. Ha a törvényes képviselő ismeretlen helyen távol van abból a czélból, hogy 462. sz. A kiskorúakat érdeklő örökbefogadások körüli eljárás szabályai. T
