Püspöki körlevelek 1896 (Szombathely, 1897)

7 árvaszék határozatát az idézett törvény 216. §-a szerint alakitott gyámügyi felebbviteli küldöttsége által másodfokban vizsgáltassa felül és a másodfokú határozatnak az érde­kelt fél résiére leendő kézbesítése iránt intézkedjék. III. Mannar állampolgár külföldön kötött házassága nem érvénytelen azért, mert előzetesen Magyarországon kihirdetve nem volt. Ezen mulasztás azonban büntetés alá esik. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi márczius hó 11-én 11,977. sz- alatt kelt határozata. A szófiai diplomácziai ügynökségnek múlt évi deczember hó 1 -én 5694. sz. aian kelt átirata szives tudomás s az érdekeltek tudósítása végett a m. kir. igazságügymi­niszter úrral egyetértőleg értesítem a czimet, nogy Gy. János csokonyai illetőségű és P. Terézia horvát-szlavonországi irreghi községi illetőségű magyar honosok házasságát, melyet Szófiában a megkötés helyének törvényei szerint 1895. évi nov. 17-én kötöttek, nem lehet érvénytelennek tekinteni azért, mert ez a házasság Magyarországon az 1894. évi XXXI. t.-cz. 113. §-a értelmében kihirdetve nem volt és mert Gy. János nem eszközölt ki a m. kir. igazságügyminiszter úrtól az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 59. §ának második bekezdéséhez képest tanúsítványt arról, hogy házassága hazájának töi'vényei szerint akadályba nem ütközik. A magyarországi kihirdetés elmulasztása ugyanis az 1894. évi XXXI. t.-cz. 27. és 113. §-ai szerint csak tiltó akadály, és igy nem vonja maga után a házasság ér­vénytelenségét, ámbár e mulasztás miatt a házasulok az 1894. évi XXXI. t.-czikk 124. §-ában meghatározott büntetés alá esnek. A mi az i8g4. évi XXXIII. t.-czikk 58. §-ának második bekezdésében említett tanúsítványt illeti, ennek kieszközlésére csak akkor van szükség, ha a házassságkötésnél való közreműködésre a megkötés helyének törvényei szerint illetékes külföldi közeg, a ki előtt a Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgár házasságát külföldön megkötni kívánja, követeli tőle a házasságkötés helyén fennálló szabályok értelmében annak hatósági bizonyitványnyal való kimutatását, hogy házasság Magyar­­ország törvényei szerint akadályba nem ütközik. Ha azonban a külföldi közeg arról más utón győződik meg és a magyar háza­sulótói — a mint a fenforgó esetben is történt — ily bizonyítványt nem követel, szük­ségtelen az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 59. §-ának második bekezdésében említett tanúsít­ványt kieszközölni. IV. Osztrák állampolgár férfi és magyar állampolgár nő, ha egyikük keresztény, a másik izraelita, sem Magyarországban, sem Ausztriában nem köthetnek egymással házasságof. A m. kir. belügyminiszter 2896. évi márczius hó 19-én 25,484 sz. alatt kelt határozata. A ez—i állami anyakönyvvezetőnek. A ez—i születésű G. Karolin bécsi, lakos magyar állampolgár, ki az izraelita vallást követi, az idemellékelt kérvényt intézte hozzám K. Ferencz katholikus vallásu osztrák állampolgárral kötni szándékolt házassága tár­gyában. A benyújtott kérvényt oly felhívással küldöm meg ezimednek, hogy az összes idecsatolt mellékleteivel együtt küldje meg közvetlenül a kérelmező félnek s egyúttal adja értésére, hogy a tervezett házasságot a közte és vőlegény közt jelenleg fennálló valláskülönbség miatt sem Magyarországon, sem pedig Ausztriában megkötni nem lehet. A házasság Ausztriában meg nem köthető, mert az osztrák polgári törvénykönyv 64. §-a szerint keresztény és nem keresztény egymással házasságot nem köthetnek, s mint-

Next

/
Thumbnails
Contents