Püspöki körlevelek 1896 (Szombathely, 1897)

2 —

8- szor: Ezt követi- a gyermekek által itt előszámlált hazafias és történelmi tárgygyal biró költemények előadása és elszavalása, fölváltva fiuk és leányok által. E költemények azonban csak olyanok legyenek, miket a gyermek kedélye átérezni tud, s mik a gyermekben a haza iránt tartozó szeretetet és lelkesedést fölébreszteni képesek, pl.: „Hunyady“ Czuczortól, „Szent László“ Rosti Kálmántól, „Árpád a honalapító“ Garay Jánostól, „Árpád sírja“ Vörösmarty tói, „Botond és bárdja“, „Mátyás király Gömörben“ Garaytól, „Szent István“ Földváry Istvántól és más alkalmi hazafias buzdító költemények.

9- szer: Az ünnepély záradékát képezze Vörösmarty „Szózatáénak eléneklése. Hogy a gyermekek az ünnepélyre ihletséggel gondoljanak vissza és annak emlékét sziveikben megörökíthessék; az iskola egyik legjobb tanulója a köveikező lelkesítő rövid beszédet mondja el:

Kedves Társak!

Midőn a véghetetlen jóságu és bölcsességü Isten kegyelméből nekünk, mint gyermekeknek, megadatott azon ritka kegyelem, hogy apáink által vérrel szerzett hazánk ezeréves fönnállásának emlékünnepét megülhettük; — tegyünk ma ünnepélyes ígéretet és erős fogadást, hogy szent bitünket és vallásunkat édes hazánkkal együtt, szeretni fogjuk és annak hü fiai, hasznos polgárai leszünk; hogy egész életünkben mindig az édes haza felvirágoztatására fogunk szorgalommal és polgári erényeinkkel törekedni, s ha kell, életünket, vérünket fogjuk föláldozni érette. Végül kérjük a nemzetek Istenét, hogy áldja meg hazánkat, védelmezze külső, belső veszedelmektől, tartsa meg és tegye nagygyá, dicsővé a jövő ezerévben.

10- szer: Ezután a plébános felhívja a jelenlevőket, tüzetesen pedig a gyermekeket, hogy összetéve kezeiket, emeljék fel Istenhez sziveiket s vele együtt hangosan utánmondják az ő nevükben és helyettük általa elmondandó következő imát:

Nagy Isten, im eléd járul egyszülött fiad Jézus Krisztusnak megváltásában részesült magyar gyermekeid hálás serege, hogy hálát rebegjen mindazon jótéteményekért, melyekkel a magyar nemzet ezeréves múltjában oly sokszor részesítetted atyáinkat, anyáinkat.

Fogadd ártatlan sziveink azon erős fogadását, hogy mi ép úgy, mint szent hitünkért harczoló dicső elődeink, hü gyermekei leszünk az egyháznak és hazának egyaránt ; de kérve kérünk Téged, népek hatalmas Istene, áld meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra a mi királyunkat; alázd meg minden ellenségünket, a kik üldöznek bennünket. Hallgasd meg szt. István és szt. László apostoli szt. királyaink, szt. Imre herczeg szolgáid és szt. Margit és Erzsébet királyi vérből származó szolgálóidnak értünk esdő imáit s engedd meg, hogy az Istenanya lábainál leborulva zárjuk be Hozzád fohászkodó imáinkat mondván: „Menynek királynéja, Magyarország nagyasszonya könyörögj érettünk.“ Ámen.

11- szer: A nem magyar ajkú népiskolákban szintén betartandó a milleniumi iskolai ünnepségek itt közlött tervezete; de a történelmi előadás, a szavalmányok, a gyermek társaihoz intézett rövid beszéde és a végső ima, az iskolában divó nép nyelvén mondatnak és adatnak elő. Óhajtandó, hogy szavalmányokul csak valláserkölcsös de egyúttal hazafias irányú és szellemű költemények használtassanak, ha másként nem, a közlöttek jól sikerült fordítása vehető igénybe. Hasonlóan az iskola nyelvére lesznek szabatosan átforditandók a fennemlitett darabok is, t. i.: az értekezés, a végső ima