Püspöki körlevelek 1894 (Szombathely, 1895)
11 Indulgentiam, ut aegrotus in locis Missionum constitutus quamdiu suae mentis est compos invocet Nomen Iesu —■ ore si potuerit, sin minus corde. S. C. Indulgentiis Sacrisque Reliquiis praeposita, re mature perpensa, praefato dubio responendum censuit. Affirmative', idest invocatio, saltem mentalis, ssmi Nominis Iesu est conditio sine qua non pro universis Christifidelibus, qui in mortis articulo constituti, plenariam Indulgentiam assequi volunt, vi huius Benedictionis, iuxta id quod decrevit haec S. G. in una Yindana sub die 23 Septembris 1775. Datum Romae ex Secretaria eiusdem S. C. die 22 Septembris 1892. , FR. ALOISIUS CARD. SEPIACOI Praef. L' ‘ S- f ALEX. ARCHIEP. NIOOP. Secretarius. INDULGENTIA quinquaginta dierum conceditur recitantibus preces: Retribuere dignare Domine etc. Beatissime Pater! Emus D. Cardinalis Aloisi-Masella, humiliter provolutus ad solium S. V. exorat ut concedere dignetur aliquam Indulgentiam fidelibus cunctis, qui suorum benefactorum favore, sequentes recitabunt preces : Retribuere dignare Domine, omnibus nobis bona facientibus, propter nomen tuum, vitam aeternam. Amen. SSmus Dnus Noster Leo PP. XIII. in Audientia habita die 17. Decembris 1892. ab infrascripto Secretario Sacrae Congregationis Indulgentiis Sacrisque Reliquiis praepositae, omnibus utriusque Christifidelibus, qui corde saltem contrito ac devote praefatam orationem recitaverint, Indulgentiam quinquaginta diirum defunctis quoque applicabilem benigne concessit bis tantum in die lucrandam. Praesenti in perpetuum valituro absque ulla Brevis expeditione. Contrariis non obstantibus quibuscumque. Datum Romae ex Secretaria eiusdem S. Congregationis die 17. Decembris 1892. FR. ALOISIUS CARD. SEPIACCI, Praef. T 1 g ' L ' -j- A. Archiep. Nicopolit. Secretarius. Élők által okirat kiállítása nélkül élőszóval tett misealapitványok az ajándékozási 10% illeték alól mentesek. Az alapitványkezelőség által kiállított „alapítványi okirat“ csak az egyházi főhatóságokhoz intézett hivatalos jelentés jellegével bir. Ezen elvi kijelentés foglaltatik a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság alább közlőit ítéletében. Tényállás. A rákosi plébániánál nemrég két sz.-misealapitvány lett téve úgy, hogy az egyik alapitó 157 irtot, a másik 400 frtot tett le tőke gyanánt azon élőszóval tett kijelentéssel, hogy e tőkéket örökös alapítványokul kívánják tekintetni évenkint az ő szándékuk szerint végzendő szentmisékre. A plébános kiállította s a templomatyákkal együtt aláírta az egyházmegyei szabványok által előirt alapítványi okiratot, s azt jóváhagyás végett fölterjesztette az egyházmegyei hatóságnak. A soproni m. kir. adóhivatal az egyik alapítványra lö frtot, a másikra 40 frtot szabott ki 10% ajándékozási illeték czimén, mely kiszabás ellen a plébános által emelt felebbezést a soproni m. kir. pénzügyigazgatóság elvetette. Ezen másodfokú határozat ellen a plébános újabb felebbezése folytán az ügy harmadfokban a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elé került, mely azt 1893. május 24-én vizsgálat alá vevén, 4655/1893. szám alatt a következő Ítélettel intézte el: „A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság a soproni kir. pénzügyigazgatóságnak neheztelt határozatát .... felebbezett részében megváltoztatja s a felebbező róm. kath. 4. sz. Oratio »Retribuere dignare...« indulgentia ditata. 5 sz. Misealapitvänyok élőszóval, okirat kiállítása nélkül téve, illetékmentesek.
