Püspöki körlevelek 1894 (Szombathely, 1895)
12 — 6. sz. Irodadij kiszabatik. 7. sz. Népmozgalmi adatok felvételére szolgáló füzetek szétküldettek. plébániát az 1892. évi Ask. 216. tételszám alatt terhére előirt 16 frt és Ask. 218. tételszám alatt ugyancsak terhére előirt 40 frt illetékösszegek fizetésének kötelezettsége alól fölmenti s ezeknek az összegeknek törlését is elrendeli; mert igaz ugyan, hogy a bélyeg- és jogilletéki törvény és szabályok kiegészítő részét képező díjjegyzék 4. tétel b) pontja értelmében alapítványokra szánt vagyontól, ha az alapítás még az alapitó életében történik, mint ajándékozástól, a díjjegyzék 2. tétele értelmébeni illeték jár, ámde ugyancsak a bélyeg- és jogilletéki törvény és szabályok 1. §. A. 2. pontja értelmében ingóságoknak élők közötti ajándékozása csak abban az esetben esik illeték alá, ha az ajándékozási jogügyletről okirat állíttatott ki. Ebben az esetben az illetékkiszabás alapját képező eredeti okirat beköveteltetvén, azokból kitűnt, hogy az Ask. 216/1892. tételszám alatt elkönyvelt és megilletékezett 157 frt alapítványi összeget Josephy Mária bécsi lakos, az Ask. 218/1892. tételszám alatt elkönyvelt és megilletékezett 400 frt alapítványi összeget pedig özvegy Bock Anna rákosi lakos szóbelileg történt kijelentések mellett tette le, s az alapítványi „Stiftungs-Urkunde“ okiratnak nevezett okmány, — melyek elseje 1890. évi május hó 81-én, másodika pedig 1891. évi november hó 20-án állíttatott ki, — nem egyéb, mint a rákosi róm. kath. plébános és a templomatyák által az egyházi elöljárósághoz tett jelentés a kérdéses szóbeli alapítványokról, amely jelentésekre a győri püspök, mint egyházi elöljáró által a jóváhagyás reávezetve van. Megjegyeztetik, hogy a kérdéses jelentéseket az alapítók alá nem írták s így azok alapitó levelet nem adtak. Ily körülmények között a jelzett és körülirt misealapitványoktól illeték nem követelhető.“ Az így létesített misealapitványok tehát a létesítés után közvetlenül következő év január 1-től fogva az 1887. évi XLV. t.-cz. 6. §-nak végpontja szerint illetékegyenértéket kötelesek fizetni. Irodadij czimén az 1893. évre plébániánként 2 irtot állapitok meg, a mely összeget a nt. esperes urak kerületükben beszedni és legkésőbb márczius hó végéig egyházmegyei hivatalomhoz beküldeni szíveskedjenek. Az országos m. kir. statisztikai hivatalnak múlt hó 7-ről 2774 ein. sz. a. kelt megkeresése alapján az 1898. évre vonatkozó népmozgalmi adatok felvételére szolgáló füzetek a nt. plébánia hivataloknak már megküldetvén, újból felhívom Kedveltségieket, hogy azokat az egyes táblázatok alján foglalt „Jegyzet“ értelmében pontosan kitöltsék és a betöltött füzeteket az illetékes törvényhatóság közegeinek (szolgabirónak, polgármesternek),, további sürgetés bevárása nélkül legkésőbb 1894. évi január hó végéig közvetlenül küldjék be. Kiemelendőnek tartom, hogy azon esetekben, midőn a fiókegyházak közül egy, vagy több is más törvényhatóság, vagy más szolgabirói járásban fekszik, mint a hova az anyaegyház tartozik, a fiókegyházakról külön kimutatás készítendő, következőleg annyi kimutatás terjesztendő be, a hány törvényhatóság, illetve a hány szolgabirói járás területére az illető anyaegyház lelkészkedése kiterjed. A mely lelkészi hivataloknak az imént mondottak tekintetéből az említett füzetek elegendő számban meg nem küldettek volna, felhivatnak, hogy azoknak pótlólagos megküldése iránt az egyházmegyei hivatalt megkeressék. Végül figyelmeztetem Kedveltségieket arra is, hogy az anyaegyházhoz tartozó fiókegyházak nevei, akár merült fel bennök népmozgalmi adat, akár nem, a füzet czimlapján okvetlenül mind felsorolandók. Szombathely, 1893. évi deczember hó 31-én. Kornél s. t püspök.
