Püspöki körlevelek 1893 (Szombathely, 1894)
10 — 1. az 5% os m. papirjáradék-kötvényeknek, 2. az úrbéri jelzálogos (maradvány és irtvány földváltsági) kötvényeknek, B. az államosított első erdélyi, a duna-drávai (báttaszék-dombovár-zákányi), alföld-fiumei, budapest-pécsi, első magyar-gácsországi ésm. nyugati vasutak részvényeinek, 4. az államosított m. észak-keleti vasút 1869. évi 28.328,400 frtnyi és 1871. évi 3.120,000 frtnyi 5%,-os ezüst elsőbbségi kölcsön kötvényeinek, valamint az államosított m. nyugati vasút 21.000,000 frtnyi I. és 3.276,400 frtnyi II. kib. 5»/0-os ezüst elsőbbségi kölcsön kötvényeiből a magyar vonalakat terhelő résznek 4%-kal kamatozó s korona-értékre szóló m. járadék-kötvényekkel kicserélését mielőbb keresztül vinni óhajtja s ennélfogva az iránt is megkeresett, hogy a vezetésemre bízott miniszterum felügyelete alá tartozó alapok és alapítványok tulajdonát képező, valamint az egyházi vagyonhoz tartozó bevonandó czimleteknek a „Budapesti Közlöny“ ez évi 18. és 19. számaiban a kérdéses hitelműveletre vonatkozólag közzétett hirdetmények értelmében leendő kicserélése sürgősen eszközöltessék; illetőleg az e czélból megkívánt előintézkedések, a jogosultak részéről, lehetőleg mielőbb tétessenek meg. Midőn tehát ez ügyben e jelzett megkeresés értelmében szükséges s a főtiszt. Főhatóság hatáskörébe tartozó további intézkedések elrendelésére a főtiszt. Főhatóságot tisztelettel felkérném, egyúttal nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy a felsorolt régibb czimletek tulajdonosai és birtokosai a kicserélés eszközlése által az új járadékkötvényekbe fektetett pénzeik után egyrészt csaknem 4o/0-os, vagyis ez idő szerinti tőzsdei árfolyamok mellett, pl. a forgalomban levő 41/2<>/0-os czimletek tényleges kamathozatékát-, és másrészt jelentékeny tőkenyereséget biztosítanak maguknak, amenyiben kétségtelen, hogy az uj czimletek árfolyama, a melyek koronaértékre szólnak s igy azok kamatai a közel jövőben tényleges arányban fognak fizettetni, rövid idő múlva a névértéket legalább is nagyon meg fogja közelíteni. Ezzel szemben az a czimlet-birtokos, aki az ez alkalommal bevonandó czimleteit készpénzre beváltva névértéken felüli áron magasabb kamatozású értékpapírokat szerez, a névértéken felül fizetett összegnek megfelelő biztos tőkeveszteségnek és annak teszi ki magát, hogy az általa vásárolt és néhány év múlva kétségkívül convertálandó czimletek kicserélése alkalmával jóval alacsonyabb kamatozással lesz kénytelen megelégedni. Ezeknél fogva úgy vélem, hogy az ezen alkalommal conversió alá kerülő czimletek birtokosai csak saját jól felfogott érdekükben járnak el, ha czimleteiket a kibocsátandó uj 4%-os járadékkötvényekkel kicserélik. A tárgyalt megkeresés alapján a m. kir központi állampénztárhoz egyidejűleg kibocsátott rendeletem másolatát a főtiszt. Főhatóság használatára oly kérelemmel csatolom ide •/. alatt, hogy a kérdéses hitelművelet ügyében teendő intézkedéseiről s ezek eredményéről is engem értesíteni méltóztassék. — Budapest, 1893. évi jan. hó 27-én. Gróf Csáky. s. k. A fenti, hivatalomhoz megkésve érkezett s ugyanazért csak most közölhető rendelet alapján felhívom a Nt. lelkészkedő papságot, hogy a kezelése alatt levő, fent elősorolt értékpapírokat kicserélés végett azon királyi adóhivatalnál, melynél a kötvények kamatai eddigeié kifizettettek, folyo február ho végéig bejelentsék és eljárásuk eredményéről annak idején hivatalomhoz jelentést tegyenek. A be nem jelentett értékpapírok névszerinti tőke értéke készpénzben fog kifizettetni. 572. sz. „Betegségünk, Orvosságunk“. Nagyböjti beszédsorozat. Irta: Buschek Antal, Munkák &y°r szigeti plébános. Ára 1 írt 20 kr ajánlatnak. Dr. Schuster Holzammer „Bibliai történetek magyarázata“. Fordította Végh Kálmán, jászberényi káplán. Kelt Szombathelyen, 1893. február 16-án. Kornél s. k. püspök.
