Püspöki körlevelek 1893 (Szombathely, 1894)
9 képező járulékokat az illetőknek állomásaikkal egybekötött javadalmukból levonni, illetőleg a járulékok behajtását szorgalmazni, a beszedett járulékokat pedig minden polgári év első két havában a községi adópénztárba beszolgáltatni. Az eljárás egyszerűsítése, és a pénzbeszállitás gyorsítása végett szabadságukban áll az iskolafentartóknak a beszedett nyugdijintézeti járulékokat közvetlenül az illetékes adóhivatal pénztárába beszállítani. Mind a két esetben köteles az iskolafenntartó a beszedett összeggel együtt a befizetést teljesítők részére kiállított fizetési könyvecskéket is, továbbá ellennyugtául egy részletes és névszerinti kimutatást átküldeni, a melyből úgy az iskolafentartó valamint az egyes tanítók által befizetett összegek világosan kivehetők. Az országos tanítói nyugdíj és gyámintézet kötelékébe tartozó népoktatási tanintézetekbe járó tankötelesektől az 1891. évi XLIII. t.-cz. 10. §-a értelmében fejenkint és évenkint 15 krral beszedendő járulék az iskolafentartó által a beiratkozott tanulók számát hiteles módon igazoló bizonyítvány kíséretében a kir. adóhivatalba beszállítandó, a befizetett összegről pedig külön pénztári nyugta adandó. A kir. pénzügyigazgatóságok 50 frtot felül nem haladó hátralékok befizetésére saját hatáskörükben halasztást engedélyezhetnek akkép, hogy az illető hátralék a fenforgó körülményekhez képest megállapítandó határidő alatt, de legföllebb másfél év alatt, évnegyedi részletekben törlesztethessék. Ha 50 forintnál nagyobb hátralék törlesztéséről, vagy másfél évnél hosszabb határidő engedélyezéséről van szó, az illető kérvény a kir. pénzügyigazgatóság által a vallás és közoktatásügyi m. kir minisztériumhoz fölterjesztendő. Ha valamely tanító eddigi állását elhagyja, a nélkül, hogy újabb tartózkodási helyét bejelentené, és az a tanfelügyelő által sem puhatolható ki, az utánna esetleg hátralékban maradt nyugdijintézeti járulékok az illető iskolafentartótól hajtandók be ; kivéve azt az esetet, hogy a mulasztás az adóhivatal tisztviselőit terheli, midőn tehát az abból keletkezett kár, a 11. §. értelmében, a felelős számadók által térítendő meg. Az 1891. évi XLIII. t.-cz. 10. §-a értelmében a fentebbi első pontban felsorolt népoktatási tanintézetekbe járó tankötelesek tartoznak fejenkint és évenkint 15 kit fizetni, az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap javára. Ez a hozzájárulási dij első sorban a szülőktől szedendő be, másod sorban pedig az iskolafentartóktól; szabadságukban állván ezeknek, a dijak fedezésére a szülők beigazolt vagyontalansága, vagy általános tandíjmentesség esetén az 1868. évi XXXVIlL t.-cz. 4. §-a értelmében fizetendő iskolamulasztási bírságokból befolyt pénzösszeget igénybe venni Minthogy az 1891. évi XLIII. t.-cz. 12. § a egyrészt az 1875. évi XXXII. t.-cz. 28. §-ának 1-ső pontjában foglalt ama rendelkezést, hogy a biztosított teljes nyugdijösszeg 5°/0-éka fizettessék egyszersmindenkorra, érvényben tartja, másrészt a 3 §-ban akként intézkedik, hogy 1892. évtől kezdve a nyugdij-igény minden tanító részére beszámítható fizetésének teljes összege alapján biztosíttassák, ebből a két rendbeli intézkedésből önként következik hogy az, aki eddig csak az 1875. évi XXXII. t -ez. alapján biztosított 100, 250, 300 vagy 400 forint rendes nyugdijösszeg után fizette a szóban levő 5<y0 dijat, az 1892. évtől kezdve pedig beszámítható fizetése alapján az eddiginél nagyobb nyugdijösszeggel vétetik fel, az ekkép újonnan biztosított többlet után egyszersmindenkorra járó 5o/0 dijt pótlólag tartozik befizetni. Némely értékpapíroknak legközelebb leendő kicserélése tárgyában a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől mai napon következő rendeletet vettem : A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 4668. sz. - A magy. kir. pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök ur a folyó évi jan. 18-án 67. sz. a. kelt átiratában arról értesített, hogy az 1892. évi XXI. törvényczikk alapján a következő értékpapíroknak u. m.: 571. sz Értékpapírok kicserélése.
