Püspöki körlevelek 1890 (Szombathely, 1891)
3 /) a tartósan szabadságolt honvédlegénység, mely a harmadik korosztályt még túl nem haladta, kivévén azokat, a kik tényleges szolgálatukat még a harmadik korosztályból való kilépés előtt lerótták. Ezen tilalom áthágása eseteiben alkalmaztatnak : a) tényleges szolgálatban álló katonai egyénekre, a katonai büntető és fegyelmi szabályok; b) a tényleges szolgálatban nem álló ilyen egyénekre az 50. §-ban foglalt büntető határozatok. A bűnrészesek ugyanezen büntetés alá esnek. 2. A közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó minden más, itt elő nem sorolt egyéneknek — az állományba nem vett és a nem tényleges póttartalékosokat is ide értve — nősülhetés végett katonai hatósági engedélyre nincs szükségük. Az uj véderőtörvény felsorolt rendeletéi kapcsán a tdő egyházmegyei papságot a következőkre figyelmeztetem ; Az 1. ponthoz. Az a) betű alatt említett „tényleges“ szolgálatban levő egyénekhez tartozik a rövid időre szabadságolt legénység is, mely tehát a katonai hatóság engedélye nélkül nem nősülhet. A c) betű alatt említett 32. § második bekezdése a kiváltságolt tanitón'óvendékekre vonatkozik. Az ugyanitt felhozott 34. § pedig azon személyekre vonatkozik, a kik „különös tekintetbe vételt érdemlő családi viszonyoku miatt „a béke tartamára“ szabadságoltattak. Az ezen tilalom áthágása esetén az 50. §-bnn foglalt büntető határozatok már /) alatt felsoroltattak. A katonai hatóságok nösülési engedélye kiszolgáltatásának módján és illetékességén az uj véderőtörvény mitsem változtatott, következőleg erre nézve a katonák házasságára vonatkozó rendeletek irányadók. A 2. ponthoz. Habár az itt felsorolt egyéneknek nősülhetés végett katonai hatósági engedélyre szükségük nincs, mindazonáltal kötelesek mindazon bizonyítékokat előmutatni, melyek a fennálló törvények alapján a házassság megkötésére általában szükségesek. III. A katonai és polgári lelkészek jogköre. A katonai hatóságtól nyerendő nősülési engedély kérdésétől különbözik a katonai kötelékben lévő egyének lelkészi illetőségének kérdése, vagyis : vájjon a katonai kötelékben lévők, a tábori lelkészek vagy pedig a polgári papság joghatósága alá tartoznak ? E tekintetben az uj véderőtörvény mitsem változtatott az eddigi rendeleteken s igy világos, hogy a katonai kötelékben álló egyének, mint eddig, úgy ezentúl is, a tábori lelkészek joghatósága alá tartoznak. IV. A védkötelesek összeírása és a családi kivonatok szerkesztése. Midőn az alábbiakban a tisztelendő papsággal az uj véderőtörvénynek az anyakorwvezetökre vonatkozó intézkedéseit közlöm, egyszersmind arra figyelmeztetem, hogy különbség van a védkötelesek Összeírása általában és az első korosztályú állításra kötelezettek összeírása között. A) A mi a védköteteseknek az anyakönyvvezető által való összeírását illeti, az utasítás 15. §-ában a következőket olvassuk : 1. „A hivatalosan megbízott anyakönyvvezetők kötelesek évenkint a keresztelési (születési) illetőleg halálozási anyakönyvekből az 1. minta szerint, az elhaltak anyakönyvéből pedig a 2. minta szerint, községenkint elkülönített kivonatokat készíteni. 2. Az 1. minta szerinti kivonatokba az ugyanegy községben született mindazon férfinembeli egyének, — még az elhalálozottak is — a születés napja szerint
