Püspöki körlevelek 1890 (Szombathely, 1891)

2

Különös tekintetbevételt érdemló' körülmények között a kivételes nősülhetési engedélyt a honvédelmi miniszter adhatja meg: azonban ezen engedély a védkötelezettség teljesítése tekintetében kedvezményt nem állapít meg.

A ki a föntebbi tilalom áthágásával nősült meg, kihágást követ el s harmincz forinttól háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

Az engedély nélküli nősülésben bűnrészes hivatalos közeget ugyanezen pénzbüntetés éri, fenmaradván ellene még a hivatali szabályok szerinti eljárás.“

Ezen §-al kapcsolatban mindenekelőtt megemlítendő, hogy az uj véderőtörvény a „hadköteles korba“ való belépést illetőleg az eddigi törvényt megváltoztatta, a mennyiben a régi véderőtörvény értelmében a hadkötelezettség azon év január elsejétől vette kezdetét, a melyben az illető huszadik évét betölti, mig az uj véderőtörvény 7. §-ában azt határozza: „A közös hadseregbe, a hadi tengerészeibe, vagy a honvédségbe lépés kötelezettsége azon naptári év januárius hava 1-én kezdődik, a melyben a védköteles életének 21-ik évét betölti.“ Ezen évvel kezdődik tehát az első korosztály, és ennek következtében az [86g-ik évben született hadkötelesek az első korosztályba csak i8go-ben kerülnek.

Továbbá megjegyzendő, hogy a fentebbi 50. § 2. pontja szerint kivételes esetekben a hadköteleseknek nősülési engedélyt adhat a honvédelmi miniszter.

b) Az utasítás a törvény e rendelkezéseit a 19. §-ban „Az állításra kötelezettek nösülésének tilalma“ czim alatt közelebbről következőleg magyarázza :

1. „A nősülés az állításra kötelezett korba való belépés és a 3-ik korosztályból való kilépés előtt nincs megengedve. Kivétetnek azok, kik az ujonczállításnál valamelyik korosztályban „Törlendők“ nek vagy „Fegyverképtelenek“-nek nyilváníttattak (94. §), vagy a 3-ik korosztályban be nem soroztattak.

Különös tekintetbevételt érdemlő körülmények között a kivételes nősülhetési engedélyt a honvédelmi miniszter adhatja meg; azonban ezen engedély a vékötelezettség teljesítése tekintetében semmi kedvezményre sem szolgálhat alapul.

A ki a föntebbi tilalom áthágásával nősült meg, harmincz forinttól háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettettik.

Az engedély nélküli nősülésben bűnrészes hivatalos közeget ugyanezen pénzbüntetés éri, fenmaradván ellene még a hivatali szabályok szerinti eljárás.

2. A büntető eljárás a kir. járásbíróságokat, tényleges szolgálatban álló katonai személyek irányában pedig a katonai hatóságokat (86. §) illeti.

3. A büntetés akkor is foganatba veendő, ha a kihágás a magyar korona országain kívül követtetett el.

Ugyanezen büntetés alá esnek azon, a magyar korona országaiban tartózkodó osztrák állampolgárok is, a kik ezen kihágást a magyar korona országainak területén vagy másutt követték el.

4. A büntető eljárás megindíthatása három év alatt évül el.

Az elévülés azon nappal veszi kezdetét, melyen a kihágás elkövettetett.

II. A tényleges szolgálatban levő egyének nősülése.

A tényleges szolgálatban levő egyének nősülésére vonatkozólag az uj véderőtörvény 61. §-a a következőket rendeli:

1. „Katonai hatósági engedély nélkül nem nősülhetnek :

a) a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség tényleges szolgálatában álló egyénei;

b) a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség állományában nem vett ujonczai:

c) a tartósan szabadságolt sorhadkötelesek, kivéve azokat, akik sorhadi szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában állanak, és azokat, kik a 32. § második bekezdése alapján, avagy családi tekintetekből szabadságoltattak;

d) ‘ a helyi alkalmazásra előjegyzett nyugdíjas tisztek;

e) a közös hadseregnek (hadi tengerészeinek) és a honvédségnek valamely katonai rokkantház helybeli ellátásában elhelyezett egyénei;