Püspöki körlevelek 1889 (Szombathely, 1890)

7 Ezen díjért a verseny Bécsben f. évi november 26-ra, Budapesten és Prá­gában pedig f. november 29-re tűzetik ki. A pályázók kötelesek képességűket az illető egyetem hittudomány-kari dékánjának, legalább 3 nappal előbb okmányilag igazolni. Budapest, 1889. junius hó 7-én. A vallás és közokt. m. kir. ministeriumtól. A m. kir. Curia büntet$ osztálya 188g. évi 2463/88. sz. a. következő határo­zatot hozott: A ki valamely vallási szertartást teljesitő lelkészt működése közben becsü­letsértő kifejezésekkel illet: közhatóság elleni becsületsértést követ el. Ugyál/ás: B. Anna T. János hidegkúti lelkészt egy temetési szertartás al­kalmával „disznópásztor“ stb. szavakkal becsmérelt. Noha a lelkész ezen szidalma­kat nem hallotta, mindazonáltal tettes azzal oly botrányt keltett, hogy a lelkész­nek a temetési szertartást félbeszakitni s a lármázó és kiabáló tettest a községi biró közbelépésével kellett eltávolitni. Tettes ellen a pozsonyi kir. törvényszék előtt vallás elleni vétség czimén vád emeltetett s annak alapján az első biróság vétkesnek mond­ta ki. A kir. tábla az első biróság ítéletét megváltoztatta és vádlottat nem vallás elleni vétségben, hanem a büntetőtörvénykönyv 262. §-a alapján az egyházi ható­ság egyik tagja ellen elkövetett közhatóság elleni becsületsértésben mondta ki bű­nösnek. A kir. Curia a büntető cselekmény minősítése tekintetében a kir. tábla ha­tározatát hagyta jóvá, azonban B. Anna tettest a botrány nagyobb fokára való te­kintettel három hónapig tartó fogházra ítélte. 1649. sz. A m. sir. Cu­ria határozata azon esetre vonatkozólag. a midőn a vallási szertar­tást teljesitő lelkész műkö­dése közben becsületséitő kifejezés kkel illettetett. A m. kir. Curia büntető osztálya 1888. évi 'J684. sz. a. következő határozatot 1650. sz. kozott : Isten nevének, mint a vallásos tisztelet tárgyának nyilvános meggyalázása a kbtk. 51. §-ába ütköző kihágást képez. Uoyállás : K. Benedek József 1886. évi junius hó 13-án Zsadányban, midőn egy döglött lovat nyúztak, a nyuzásban segitendő, többek előtt úgy nyilatkozott : „Megnyuznám én az öreg Istent is, ha itt volna előttem dögölve.“ Ezen cselekmé­nyért a nagyváradi kir. törvényszék által a btk. [90. §-ába ütköző vallás elleni vétség czimén vád alá helyeztetett és megtartott tárgyalás után felmentetett. A bu­dapesti kir. ítélőtábla azonban az első biróság Ítéletét megváltoztatta és vádlottat a kihágási B. T. K. 51. § a alapján a vallás és annak szabad gyakorlata ellen el­követett kihágásban bűnösnek mondotta ki és 3 napi elzárásra Ítélte azon döntő indokból, mert vádlott az istenről, mint az állam által elismert hitfelekezetek vallá­sos tiszteletének tárgyáról nyilvánosan, meggyalázólag nyilatkozott és ez által köz­botrányt okozott. A kir. Curia fenti számú határozatával a kir. tábla ítéletét hely­benhagyta. A m. kir. Cu­ria határozata az Isten nevé­nek nyilvános meggyalázójn ellen. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye köz­­igazgatási bizottságához folyó évi február hó 8-án 3790. szám alatt intézett követ­kező rendeletében: A czimnek 1887. évi deczember hó 9-én tartott ülésében 2169. szám alatt hozott határozatát, mely szerint G. A. f—i kántortanitó a reá rótt köz­ségi pótadó leirása iránti kérelmével elutasittatott azon indokolással, hogy az 1886. XXII. t.-cz. 138. §-a szerint községi pótadómentesség a néptanítók, mint ilyenek az 1651. sz. A néptanítói fizetéssel egy­ségesen meg­állapított kán­tori illetmé­nyekre községi pótadó ki nem vethető.

Next

/
Thumbnails
Contents