Püspöki körlevelek 1888 (Szombathely, 1889)
7 az átruházott vagyonnemek mindegyikére nézve külön-külön megállapítandó törvényszerű legkisebb értéknek együttes összege képezi azt a legkisebb értéket, melytől az illeték kiszabásánál eltérni nem szabad, hacsak az 5. §. szerint megállapított vételár, vagy becsérték azt felül nem múlja. Azonban az együttes átruházás tárgyát képező ingatlanok vagy dologi jogosítványok összértékének meghatározásánál nincsen helye annak, hogy az egyes vagyonnemek, illetve vagyonrészek, majd a törvényszerű legkisebb érték, majd a meglevő vételár, vagy becsérték alapján értékeltessenek, hanem az egyik vagy másik értékelési alap alkalmazása mellett kell meghatározni azt a nagyobb összértéket, mely az előző pontban foglalt határozmányokhoz képest az illeték-kiszabás alapjául veendő. Az előző 3-ik és a jelen szakasz rendelkezésének megfelelőleg az 1881 évi XXXIV. t.-cz. 8. §-ának b) pontjában említett adóbizonylatok helyett oly bizonyítványok állitandók ki, melyekben a földbirtokra, a házbáradó alá tartozó házakra ésa királyi kisebb haszonvételekre nézve a megfelelő adó alapjául szolgáló és a jelen szakasz 1., 2. és 5. pontjaiban meghatározott tiszta jövedelem van kimutatva. Eddig földadó alá tartozó ingatlanoknál az adónak ioo-szorosa, házbéradó alá tartozóknál a házbéradónak a fővárosban 50-szerese, másutt 60 szorosa, ház osztályadó alá tartozó ingatlanoknál bi onyos esetekben a házosztály adónak szintén 60 szorosa képezte a minimális értéket Az 1883. XLV1 t -ez. által a 29 millió forinttal kontingentált földadó 26 millióra szállíttatott le s a házbéradónál is a fentartás és értéktörlesztés czimén levonható százalék emeltetett; a minek folytán az értékminimumok apadtak. Ezt a leszállítást helyreütni és a minimumnál a valóságos forgalmi értéket megközelíteni akarja a törvény. 5- §• Az illeték-egyenérték alá eső föld -és házbirtok, továbbá királyi kisebb haszonvételek értékéül a jelen törvény 4. §-ában megállapított értékösszegek veendők s az emlitett vagyontól járó illeték-egyenérték az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 25. §-ában körülirt eljárás mellett 1888-ik évi január i-től kezdve ezen értékek alapul vétele mellett fizetendő. Az 1881. XXVI. t.-czikk 25. §-ában érintett tudományos intézetek és köztanintézetek ingatlan javainak ezen értékelésénél az előző 4. §-ban meghatározott tiszta jövedelem, a földadó alá tartozó ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosa helyett annak tizenkilenczszeres összegével, házbéradó alá tartozó ingatlanokná1 pedig a házbéradó alapjául vett tiszta jövedelemnek : а) Budapesten tizenhatszoros összege helyett, annak tizenötszörösével; б) általános házbéradó alá eső helyeken tizenötszörös összege helyett, annak tizennégyszeresével ; c) másutt tizenkétszeres összege helyett, annak tizenegyszeres összegével számítandó. Az illetékköteles ingó vagyon értéke a fél bevallása vagy szükség esetében hivatalos utón beszerzendő adatok alapján határoztatik meg. 6. §. Az 1881. évi XXVI. t.-cz. 26. §-a következőkép módosittatik : Midőn az illeték-egyenérték alá eső jogi személy az 1881 : XXVI. t.-cz.
