Püspöki körlevelek 1888 (Szombathely, 1889)
— 6 ból kiderített hagyatékoknál a hagyatéki eljárás folyamán eszközölt leltározás alkalmával felvett becsérték. b) az előbbi pontban meghatározott érték hiányában az illetékkötelezett felek részéről bevallott becsérték. Az i. és 2. pontban meghatározott értékek azonban csak azon esetben vehetők az illetékkiszabás alapösszegéül, ha azok a következő 4. §-ban megállapított törvényszerű legkisebb értéknél nem csekélyebbek, — különben kivétel nélkül ezen törvényszerű legkisebb érték alapul vétele mellett szabandó ki az illeték. Ugyancsak a törvényszerű legkisebb érték alapján szabatik ki a2 illeték akkor is, ha a 2-ik pontban felsorolt becsértékek közül egyik sem áll rendelkezésre. Viszont, ha különböző becsértékek forognak fenn, ezek közül mindig a nagyobb, veendő a kiszabás alapjául, tekintet nélkül arra, hogy esetleg már a kisebb másik becsérték is meghaladja-e a törvényszerű legkisebb értéket. Eddig a vagyonátruházás tárgyát képező ingatlanok értékelésénél követendő eljáiás a törvényekben és szabályokban nem volt ke lő szabatossággal megállapítva. Az illetéki szabályok szerint az érték a felek és a pénzügyi hatóság közti egyezkedés, bírói becsű vagy régibb értékmegálíapitások alapján lett volna meghatározandó. Ezt a hosszadalmas és gyakran költséges módozatot azonban a legritkábban alkalmazták és e helyett a hagyatéki leltárban foglalt, a felek által bevallott, a községi elöljáróság által bemondott, vagy az évi jövedelem húszszorosával felvett értéket vették az illetékkiszabás alapjául, a mennyiben ez érték a törvényekben megá'lapitott minimális értéken alul nem maradt. A 3. §-ban ez az általános gyakoilat törvényerőre emeltetik 4- §• A törvényszerű legkisebb érték, melyen alul z illetékkiszabás alapjául szolgáló érték összegét az előző 3-ik §. rendelkezéséhez képest nem szabad felvenni : 1. a földbirtoknál, az 1881. XL. t. ez. értelmében megállapitott kataszteri tiszta jövedelemnek húszszoros összege; azonban oly földbirtoknál, mely valamely viz szabályozó vagy ármentesitő társulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapitott vizszabályozási járulék levonásba hozandó, hacsak ez a költség az 1881. évi XL1I. t. ez. 7., 14. és 15. §-ai értelmében a kataszteri tiszta jövedelem megállapitásánál már figyelembe nem vétetett. 2. A házbéradó alá tartozó házaknál a megelőző évben a házbéradó alapjául vett tiszta jövedelemnek ; a) Budapest fővárosban tizenhatszoros összege ; b) Budapest főváros ó-budai részében, valamint az 1868. évi XXU. t.-cz. 4. §-a értelmében az általános házbéradó alá tartozó városokban és községekben — tizenötszörös összege; e) másutt tizenkétszeres összege. 3 A házosztályadó alá tartozó házaknál a megelőző évre kivetett házosztály adónak — a földtehermentesitési járulékkal együtt, hatvanszoros összege. 4. A részben házbéradó, részben házosztályadó alá tartozó házaknál, a 2. és 3. pont szerint meghatározandó értékek együttes összege. 5. A királyi kisebb haszonvételeknél az 1875. övi XXII. t.-cz. értelmében a járadékadó alapjául vett jövedelmek tizenötszörös összege. Ha az 1—5. pont alatt felsorolt ingatlanok, illetve dologi jogosítványok bármely természetű vagy terjedelmű kapcsolat folytán együttesen ruháztatnak át :
