Püspöki körlevelek 1888 (Szombathely, 1889)
6 3óy. sz. Köztudonrásu házassági örésből született gyermekek anyakönyvezése iránt utasítás. A születés törvényes vagy törvénytelen voltának anyakönyvi bejegyzése felől a liazai bíróságok által újabb időkben hozott némely feltűnő Ítéletek alkalmut szolgáltak arra, hogy a lelkész urak többször kérdéseket intéztek az egyházmegyei hatósághoz az iránt, minő eljárást kövessenek a köztudomású házasságtörő együttélésből származó gyermekek anyakönyvezésénél ? Tekintettel a születés törvényességének vagy törvénytelenségének polgárjogi nagy horderejére s azon fontos körülményre, hogy a születés törvényességének polgárjogi feltételeit meghatározni az állam jogához tartozik : a főt. győri Püspök ur ő nméltósága azon czélból, hogy a fölvetett kérdés polgárjogi oldalára nézve az anyakönyvvezető lelkész uraknak a szükséges legilletékesebb tájékoztatást megszerezze, a nm. vallás- és közoktatási m. kir. Minisleriumhoz még az 1885. év őszén a következő előterjesztést intézte : „2826. szám. Nagyméltóságu vallás- és közoktatási m. kir. Ministerium! Hivatalosan tudomásomra hozott némely születési esetek arra késztetnek, hogy a születés törvényes vagy törvénytelen voltára vonatkozó anyakönyvi bejegyzések ügyében a nagymltgu Ministeriumnak tiszteletteljes előterjesztést tegyek. Fordulnak elő ugyanis oly esetek, midőn a férjétől önkényesen elvált nő házasságtörő ágyasságban él egy másik férfival ; törvényes férjével semmiféle öszszeköttetésben nincs évek óta, sőt egyik a másiknak hollétéről sem bir tudomással, vagy legalább azzal egyátalán nem törődik ; a házasságtörő együttélés az illető községben köztudomású dolog ; maguk a bűnös viszonyban élők sem csinálnak belőle titkot; ezen házasságtörö viszonyból gyermek gyermek után születik; ezekről a másutt élő törvényes férjnek tudomása nincs, sőt nem is lehet, vagy ha tán van is az iránt nem érdeklődik, mert egyszerű természetes gondolkozásmódjával nem is kép'éli, hogy azok ő általa nemzetieknek tartathassanak ; ellenben a házasságtörő asszonynak bűntársa megjelenik tanukkal az illetékes lelkészi hivatalban azon kijelentéssel, hogy a vele együtt élő férjehagyott nőtől született gyermeket ő nemzette s követeli, hogy ő irassék az anyakönyvbe, mint ezen gyermeknek természetes atyja ; — oly esetek tehát, midőn minden birói vizsgálatot fölöslegessé tevő nyilvánvaló dolog az illető gyermek törvényes születésének fizikai lehetetlensége, miután teljesen kétségbevonhatlan köztudomású tény az, hogy az illető nőnek gyermeke semmikép sem származhatott az éveken át s mértföldekre távol levő, vagy ismeretlen tartózkodásu törvényes férjétől, hanem csakis azon férfitól, kivel köztudomásúlag úgynevezett vadházasságban él. Hol ily körülmények hivatalos bizonyossággal constatáltatnak. ott az egyházi hatóság az illető gyermeket egyházjogilag törvényesnek el nem ismerheti, hanem azt, mint nyilvános házasságtörésből származottat, törvénytelennek kénytelen tartani s mint olyant beanyakönyveztetni. Ahol evidens a törvényes származásnak fizikai lehetetlensége, ott azt a gyermeket az anyakönyvbe törvényesnek, a távollevő férjétől származottnak beirni, annyit tesz, mint az anyakönyvbe a valódi tényállással homlokegyenest ellenkező följegyzést tenni. A plébániai anyakönyvek első sorban az egyházéi, mely azokat behozta, és pedig saját czéljaira ; azok vezetésénél tehát első sorban az egyházi szabványok irányadók. Egyházjogi felfogás szerint az anyakönyvvezető lelkész testis authorisatus factorum : mint ilyennek tehát nyilvános valótlanságot az anyakönyvbe vezetnie
