Püspöki körlevelek 1883 (Szombathely, 1884)

26 kiválna abból, kik eddig tagjaivá lettek. — Pedig már ez is szép eredmény volna, ha ezen katholikus tanítók által évenkint fizetett 2—4000 forint összeg külön és kizárólag a katho­­likus tanítóknak és katholikus érdeknek gyümölcsöznék. C) Lehetnek-e főtanhatóságaink közömbösek tovább is az Eötvös-alap iránt ?! Addig ezt lehetett tennünk, mig katholikus tanitóink kevésbbé érdeklődtek iránta. — Ma azonban, mikor az Eötvös-alapból 2 — 3000 osztatik ki ösztöndíjul és segélyül, katholikus tanitóink is melegebben kezdenek érdeklődni, s már eddig io katholikus tanító egylet Eöt­­vös-alap-bizottságot alakított, máshol szintén többen sürgetik annak alakítását, mások ismét tényleg belépnek egy-egy forint évi fizetés mellett rendes tagoknak, sőt a „Néptanítók Lapja“ arról is tanúskodik, hogy az egyházmegyékben egyre szaporodik a tagok száma. — Ide járul, hogy a tanitók maguk is kérdést intéznek már hozzánk, ajánljuk-e a belépést, vagy jobb, ha attól távol tartják magukat, s ha például valamely egylet kérdés alakjában felter­jeszti ez a főtanfelügyeléségnek, vagy a főpásztornak, okvetlenül állást kell foglalni. A további hallgatás egyenlő volna ezek szerint az Eötvös -alap helyeslésével, a belépés hallgatag megengedésével ; miért is jobb, üdvösebb, ha minél előbb történik az ellenkező irányban valami, hogy katholikus tanintézeteink tanítói tudják magukat tájékoz­ni, s ne a felekezetnélküliséget mozdítsák elő filléreikkel, hanem inkább 14 ezernyi számukra támaszkodván, az 1600 felekezetnélküli tanítóval szemben teremtsenek külön katholikus or­szágos alapot és árvaházat. D) Felmerül ezekután a kérdés, mi volna hát a teendő ! ! Leghathatósabb és legszükségesebb volna, mint már a fentebbieknél is érintve volt, egy tisztán katholikus tanítói alap és árvaház létesitése : először ugyan a katholikus intéze­tek tanitóinak anyagi segélyezése szempontjából, mert igy a kath. intézetek tanítóinak befi­zetett pénze, mi eddig is körülbelül 2—4000 fonintra megy, kizárólag ezek gyermekei között osztatnék ki és a katholikus felekezeti önsegélyzés elvének ily országos színezetű megvaló­sítása melett egész könnyedséggel meg lehetne honosítani egyesületeinkben a kölcsönös se­gélyezési szövetkezeteket, mi lényegesen emelni fogná a katholikus tanintézetek tanitóinak anyagi helyzetét, s előnyére válnék az egyházmegyei kántortanitói nyugdíjintézetek fejlesz­tésének. De ezen anyagi haszon mellett főszempont alá esnének másodszor a szellemi és er­kölcsi előnyök is, milyenek volnának, hogy 1. ily alap létesitése által nyilt és gyakorlati ki­fejezésre jutna katholikus intézeteink tanitóinak összetartása és főpásztoraik zászlója melletti tömörülése; — 2. a katholikus tanító egyesületek között oly összekötő kapocs létesittetnék,* melyi ek szükségét mindenki érzi, s melynek nagy kihatása lenne a katholikus tanitók össze­tartásának és katholikus érzületének edzésére és fokozására ; — 3. az ily alap kezelése czél­­jából évenkint összejövő katholikus tanférfiaknak módjuk és alkalmuk nyílnék arra, hogy ott nézetedet más dologban is kicseréljék, egyeztessék, s igy a katholikus közötti országos so­­lidaritás és egyöntetű eljárás alapját egyengessék ; 4. anyagi dolgainkban váló szorosb ösz­­szetartásunk és egyesülésünk következtében elleneink a szellemi harczokban is egy jól szer-

Next

/
Thumbnails
Contents