Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1943-1944, Szeged

1943. október 5.

- 6 -A mefffigyelő tanitás a honismeret, földrajz, természettudomány, kézügyesség és testgyakorlásban. Kisebb mértékben a közgazdasági és társadalmi ismeretek és a vallás tanban alkalmazható. Fokozatai: 1. Megfigyelésre való ináitás, a tárgyba való beleképzelés vagy beleélés, Célkitűzés. 2. A tanulók öntevékenysége által’ a megfigyelési adatok gyűjtése és rögzitése. 3. A megfigyelések rendezése és elmélyítése a tanar mérsékelt vezetésével. 4. Eredménymegállapitás. 5. Az eredmény értékesítése.

A magyarázó tanitás alkalmazható az irodalom, a műalkotások, az anyanyelv, az idegen nyelv és a vallástan tanításában. Fokozatai: 1. a/ Tárgyi előkészítés, b/ Hangulatkeltés. 2. Olvasás, előadás, szemlélet az egészre vagy részeire vonatkozólag. 3. A tárgy lényegének átélése és tartalmi jelentőségének méltatása. 4. Esetleg a tárgy méltatása a maga teljességében. 5. A tárgy természetéből folyó gyakorlatok és alkalmazások.

A képzeltető tanitás a képzelet segítségével érteti meg a tárgyat; elsősorban a történettanításban érvényesül, de a vallástan, nyelv- és irodalom, földrajz, továbbá a természettudomány tanításában is gyakran igénybevehető.. Fokozatai: 1. a képzelet beálli tása a tárgyra. Célkitűzés. 2. Szemléletes elképzeltetés szóval és képpel. 3. A tárgy elmélyedő megbeszélése. 4. Összefoglalás és a bevésés előkészítése. 5. Alkalmazás és gyakorlás.

A taefffejitő tanitás minden tantárgy keretében használható ahol öntevékeny gondolkodás szegitségével kell a tárgy mélyére hatni, s összefüggéseket és törvényszerűségeket megállanitani. Fokozatai: 1. A probléma lényegének tisztánlátása. 2. A tények, a valóság kikutatása, megállapítása. 3. A tények icritikai feldolgozása feltevések, összehasonlítások és ellentétek létrehozása által. 4. A probléma megoldása. 5. A megoldás helyességének kimutatása próbatétel segítségével, felmerülő nehézségek elhárítása, kivételek megvilágítása .

TTagy nyereségnek kell ezt a négy fokozatot tartani, mert egy egyetemes érvényű tanitási menetre való törekvés helyett a művelődési anyag természetéhez vannak szabva, s a szerző nem tulajdonit ezeknek normativ, hanem csak regulativ jelentőséget, s igy általuk könnyen alkothatok meg az egyes tantárgyak sajátos tanitási fokozatai .

Egyéb módszeres fokozatok, valamint az elnevezések körül