Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1943-1944, Szeged

1943. október 5.

3. á mánkatérv elkészítése, Ha^y a fölvétel keresése és igazolásának módszerei. A fölvétel a felmerült probléma ideiglenes megoldása: ideiglenes hipotézis, melynek nyelvi kifejezője a Kijelentő mondat, pl. a Pöld kering a Nap körül. A hipotézis igazolása a módszer megállapításában és.alKaimazásában áll. Pl. természettudományi kérdéseknél figyelembe jöhet a megfigyelés, kisérlet, ismert törvényből új jelenség megállapitása, vagy történelmi kérdéseknél források, emlékek és maradványok megvizsgálása.

4. A szellemi munka: az Ítélet megalkotása és igazolása.

5. A kifejezés: a testi munka, kézügyesség és mozdulatkultura előbbi ágának alkalmazása.

6. A kritika és meggyőződés: az Ítélethez a tanuló egyéni hozzájárulása, kritikai alapon alkotott meggyőződése, vagyis a munka ellenőrzése. A tanulás megismeri az önbirálat és mások megbirálásának szempontjait.

7. A rendszerbe foglalás és begyakorlás: a régi és új ismeretek egységes egészbe foglalása, valamint a helyes olvasás»tanulás, ismétlés és alkalmazás módszereinek elsajátítása.

Mester János tanítási fokozatainak áttekintése után meggyőződhetünk arról, hogy ezek sem jelentenek egyetemes érvénvü módszert. A törtéerxelemnek pl. minden más tárgytól elütő karaktere van, ezért mind tudományos, mind tanítási módszere különbözik más tárgyakétól. Mester fokozatai pl. kitünően érvénvesithetők a természettudományi oktatásban, de nem a történettan tásban. A történettanításban nem lehet hipotézisekből kiindulni, s ezeknek igazolá' sára módszereket keresni és alkalmazni. A forrástanulmányozás nem való az iskolába és nem tévesztendő össze a szerény keretek között alkalmazható forrásolvastatásáal, amit szintén nem lehet a tanítás alánjává tenni. A történettudomány módszertana és tudományelmélete mindenkit meggyőz arról, hogy a tanítás nem követheti a tudomány módszereit. Mester érdeme, hogy az élményt, és a tanuló öntevékenységét tette a tanítás alapjává.

Az egyetemes érvényű módszeres feltalálására való törekvést sikertelennek kell minősítenünk. Eggersdorfer hatalmas oktatástanában /Jugendführnng. Allgemeine Theorie des Schulunterrichts/ megkísérelte a formális fokozatoknak a művelődési anyag természete alapján való megszerkesztését, s megfigyelő, magyarázó, elképzelhető és megfejtő tanítást különböztet meg.