Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1939-1943, Szeged

1942. február 27.

datok hullámvonallal aláhuzandók; a magyartalanságok szaggatott vonallal hozandók alá; a hibás szórendet a szavak fölé irt számokkal helyesbitjük; uj bekezdés jele.'H ; s fölösleges bekezdés megjelölésének módja: a bekezdéssel keletkezett sorürességnek hullámvonallal való kitöltése; a fölösleges szót át kell huzni; a "ölösleges mondatot vagy■ mondatokat zárójelbe foglaljuk; a valósággal Ellenkező állításra, vagy tárgyi tévedésre egyenes vonallal való aláhúzással mutatunk rá;egyéb szempontok éreztetése lapszéli és dolgozatvégi megjegyzésekkel történik. A hibajelzés rossz,ha félreértésre ad alkalmat.Pl, -ban rag helyett irt -ha rag hiányzó n.betűjére nem hiányjellel figyelmeztetjük a hibázót, hanem a ragnak hullámvonallal történő aláhúzásával. A hiányjel uj' szó'beiktatására késztetheti a növendéket. A,hibajelzés végkép rossz, ha a tanár a hibás szót teljes egészében erőteljesen aláhúzza, esetleg kétszer is. Ez az eljárás helyesírási rejtvények elé állitja a tanulót, a' hibajelző piros szin uralma pedig berontja a haladásba vetett hitét, elkedvotleniti,sőt az irás külső alakjának elrontásával rendetlenségre neveli.

Az iskolai dolgozatok megbeszélése és a hibák helyesbítése a következő módszeres menet szerint történik: 1. célkitűzés: a dolgozat cimének /cimeinek/ vagy tárgyának, s a feldolgozás szempontjainak felújítása, valamint a megbeszélés és javítás tényének közlése; 2. tartalmi megbeszélés: két-1 árom dolgozat felolvasása és megbeszélése közös okulás céljából, majd az összes dolgozatokban előforduló magyartalanságok és feltűnő pongyólaságok helyesbítése; 3. helyesírás: a fontos és tanulságos hibák tollbamondás /a táblán és a füzetben/ utján történő közös megbeszélése; 4. a dolgozatok külső alakjára vonatkozó megjegyzések; 5. egyéni javítás.

Másképpen történik a házi Írásbeli feladatok számonkérése. Ez a legtöbb helyen a tanítás legsúlyosabb és legkevésbbé megoldott kérdése. A Messer: Pädagogik der Gegenwart c. müvében igy ir:" A házi feladatok a tananyag elsajátítása érdekében nélkülözhetetlenek. Azonban meghaladják az elviselhető és elvégezhető mértéket. Lényegükben nem mások, mint a tanítás passziv-receptiv továbbfolytatása otthon. Kényszermunka-jellegük súlyos szellemi és erkölcsi kárral járhat, mert a tanulók csak terhet látnak bennük, amit legszívesebben elutasítanának maguktól. Ha ez igy van, akkor nem keltenek munkakedvet, hanem a munkától való menekülést terjesztik, nem alaposságra, hanem felületességre szoktatnak; nem a biztosságot, hanem a bizonytalanságot szolgálják. Az ellenőrzés dilemma elé állitja a tanárt; ha ellenőrzése felületes, pozitív hatásátl kiengedi kezéből; ha