Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1929-1934, Szeged

1931. december 11.

' * A kereskedelmit és mezőgazdasági iskolát

végzett hallgató,ha kiváló,felvehető a főiskolára s ez a tanárképzés szempontjából nem jelenthet hátrányt,-Szenes Adolf igazgató kijelenti,hogy a kérdés a tanárság szempontjából annyira fontos,hogy nekünk foglalkoznunk kell vele.A tanártestület véleményét és állásfoglalását a következőkben foglalja össze:

Az előterjesztés legerősebb érvének látszik,a tanárképzés 3 évfolyamra való leszállítása mellett/az,hogy a 4 osztályúira lecsonkitott polg.iskola részére elhibázott kulgurpolitikának tartja a 4 évfolyamra emelt tanárképzést,amikot a 6 osztályú polgári iskolának megfelelt a 3 éves tanárképző.Hogy megfelelt -e a 3 éves tanárképző,az is vitás,mert a polg.iskolai tanárság egy igen számottevő töredéke mindig követelte a^magasabb tanárképzést.Mielőtt még a tanárképző Szegedre való áthelyezésének a gondolata felmerült.mindkét tanárképző tanártestülete tárgyalta a 4 évfolyamra való kiterjesztést ás a pedagogium tanári kara emellett foglalt is állást,'

Másrészt azonban a 4 osztályú polgári iskola non a jövő iskolája, iáért nem felelhet meg az 1927,évi XII.t,c.-ben kifogástalanul,///// az éléje tűzött feladatnak.! törvény szerint a polgári iskola feladata,hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú ált .müveit séghe z juttassa és ezzel közvetlen a gyakorlati életre előkészítse. A polg.leányiskolának ezenfelül még az is,hogy müveit magyar polgári háziasszonyt ne vljen.Ennek a feladatnák nem tudnak megfelelni dlyan iskolák,amelyek "14 éves korukban bocsájtják el a tanulót,Akik a polgári iskolából nem mennek valamely szakiskolába és ezek vonnak túlnyomó többségben,ezeknek iskolai nevelése befejeződik olyan korban,amikor á. fiú és a leány egyaránt rá van szorulja a tudatos név elésre. Az a polgári társadalmi réte^,mely a polgári iskolákból rekrutálódik és amelynek 1868-ban 6 osztályra 'volt szüksége,ma sem mondhat le arról a nagyobb elmélyítő tudásról,ami a törvény szavai szerint a nemzeti szellemben vett ált.műveltséget teszi.Hogy a polgári iskoäa a gyakorlati életbe kilépő és ott a nemzetnek egy igen értékes produktiv rétegét alkotó tanítványai lelkében értékes tartós nyomokat hagyjon,akik félmttveltségükkel nem veszélyeztetik a fennálló társadalmi rendet,nem fejezheti be nevelő munkáját a tanuló 14 éves kotában.Ez a meggondolás vezette a III.Egy.Tnügyi Kongresszust,amikor egyhangúlag/ a 8 osztályú polg.iskola mellett foglalt állást.És ha ma a szomorú közgazdasági viszonyok folytán nem is időszerű,de ki állithatja,hogy a nemzet sorsának jobbrafordultával nem-e lesz kényszerítő körülmény a reform megvalósítására. Akkor pedig a főiskolának 3 éves,el nem ismert tanítóképző volta lesz ismét akadálya a reform megválósitásánaktmint ahogy ez már a múltban is megtörtént^Ezért a polgári iskolai tanárság nem nyugodhat bele a tanárképzés visszafejlesztésébe,

A tanárképzést különféle vonatkozásban, kapcsolatba hozzák a polg. iskolai tanár fizetésével is.Greguss Pál javaslata is megteszi ezt,bar nem teljesen megérthetően,érv gyanánt hozza fel a tanárképzés visszafejlesztése mellett,Nem lehet tisztán látni,ő is azt gondolja-e,amit pénzügyi körökben szoktak hangoztatni,hogy félnek a polgári iskolai tanárság magasabb képzettségétől,mert akkor a tanárság a mainál nagyobb igényekkel lép föl.Tagadhatatlan.hogy a polg.iskolai tanárságnak vannak igényei,de ezek jogossága független a tanárképzéstől.Ma a helyzet a következő: az elemi iskolai tanitó a középiskola 4 osztályának elvégzése után 29 év múlva kerülhet a VIII.fiz.osztályba,a polgári iskolai tanár 27 év után,a középiskolai tanár pedig 19 év után.Mig tehát az elemi és polgárik iskolai tanár között a legkedvezőbb esetet véve a polgári iskolai tanárnál a különbség csak két év a polg.isk.tahár_javára,addig a középiskolai tanárral szemben 8 ev a hátránya, edig a középiskolai tanár és a polg.iskolai tanár kiképzése között_3 éves kiképzés mellett , sincs akkora különbség,mint a polgári iskolai tanár és az elemi iskolai tanitó között.Hogy a polgári iskolai tanár idejutott,azt is annak köszönhet i, hogy a 3 éves tanárképzőt soha,főiskolának el nem ismerték.

De nem fogadható el érvnek az sem,hogy a középiskola alsó né’gy osztálya, ban való tanitáshoz kiseeb képzettség kell,mint a felső^osztályokban.

Ha a tanitandó anyag kevesebb is,de viszont nagyobb tanitci készség kell J*. De aligha lehetne feltételezni,hogy valaki,aki érettségi,vagy tanítói