Tanítóképzőitézeti Tanárjelöltek Apponyi Kollégiuma tanácsülései, 1918-1925, Szeged

1924. május 30.

4.

i T

ügyére vonatkozik.Abból,hogy az értekezlet a ml képzés alapjait Helyeseknek tartja. következtéti,hogy a szakvezető tanárok szükségesnek tartják a Jelöltek egyetemi tanulmányait.Tényleg csak az egyetem adhat alkalmat a Jelölteknek a polg^riekolai tanárképző főiskolán nyert tudományos képzettség kiegészítésére,egyik-másik tu d om ány 8 z a kő an való elmélyülésre. Hogy a Jelöltek egyetemi tanulmányai szempontját) ólma miért van fő- és raellékszak aeg■■ i

különböztetve,azt nem látja megindokoltnak. Hiszen a fő iskolán, melyen a Jeleitek előzetes kiképzésüket nyerték,bármely tudományban elmélyedhettek annyim,hogy az egyetemen választott Hét tárgyat főtárgyképen tanulmányozhassák,akárcsak a középiskolai tanárjelöltek. Javasolja ie^hogy,, az egyetemen választott tárgyak egyerranguak legyenek.a fő- és mellékszere megkülönböztetés szűnjék meg annal le inkább, mert hisz mint tanítóképzői tanároknak úgyis mindig két tárgyat kell tanítani ok. Jelenleg az u.n.melléktárgyból nem nyer intenzivebb kiképzést s nem is.vizsgázik belőle,pedig épi-g' fogja tanítani, mint a «főtárgyat . Felveti a kérdést,szükséges-e a Jelölteket tanulmányaik végeztével vizsgálat letételére kötelezni,nem

•< > . j

elegendö-e a kollokvium? c

Dr.Székely György elmondJa,hogy mi volt az alapja a fc-és mellékszak ma meg.'■ii • ^

különböztetésnek.A Jelöltek polgáriskolai tanárképző főiskola elvégzése után mennek az egyetemre.A főiskolán most legalább