Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1979, Szeged
1979. május 10., rendes ülés
vizsgára”. A komplex pedagógiai államvizsgára tehát olyan viszonyok közt kerül sor, midőn az általános- és szaktárgyi oktatás még nincs kellően egybehangoÍva, továbbá a hallgatók a pedagógiai gyakorlatban történő szintetizálásáról kevés iskolai tapasztalattal rendelkeznek. II. A főiskola vezetése és az illetékes tanszékek nagy erőfeszítéseket tettek a komplex államvizsga megfelelő előkészítése, megszervezése, a tartalmi és módszertani követelmények kidolgozása és egységesitése érdekében. A 7 eve léstudományi-, a Marxizmus-Leninizmus- és a Pszichológia Tanszék több Ízben tartott összevont tanazéki értekezletet, ahol megtárgyalták az államvizsga tematikáját, kezdeményezéseket tettek a szorosabb együttműködésre, a tantárgyi koncentráció fejlesztésének lehetőségeire, határozatokat hoztak a hatékonyabb felkészítés érdekében. Az értekezleteken közös álláspont alakult ki a vizsgakövetelményeket, a vizsgalégkört és vizsgáztatási módszereket illetően. Pozitív irányba hatott a Gyakorlati Képzési és Módszertani Bizottság létrehozása, amely - a gyakorlati képzés egységes koncepciójának kialakításával és formálásával - egyre inkább előmozdítója a tantárgypedagógiai oktatás egybehangolását az iskolai munkával, illetve a pedagógiai-pszichológiai elméleti képzéssel. Kiemelten foglalkoztunk a komplex államvizsgák szervezésével: ügyeltünk az elnökök igényes kiválasztására, a bizottságok komplex összetételének biztosítására, a vizsgák zavartalan, nyugodt légkörű lebonyolítására. Ennek ellenére munkánkat eredmények és negatívumok egyaránt jellemzik. A szintetizáló szemináriumok vezetésével az illetékes tanszékek /a Neveléstudományi és a Pszichológia Tanszék/ olyan oktatókat bíznak meg, akik a hallgatókkal azonos szakirányú tanári oklevéllel rendelkeznek, igy a szakmai, tantárgypedagógiai kérdésekben is képesek őket útbaigazítani. Folyamatosan-2 -St.sz. 137V79 K,: 80 pld. Főigh.
