Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1978, Szeged
1978. december 21., rendes ülés
ÍQÓ Pelfogásböli és gyakorlati eltérések mutatkoznak a szakdolgozó hallgatók konzultálására fordítandó idó tekintetében is. Szaktárgytól, tanártól, témától és hallgatótól függőón elég nagy különbségek vannak. Annak ellenére, hogy a szakdolgozat témájának, a konzultáló tanár személyének megválasztása rögzített, mégsem mutat egységes képet a szakdolgozat megírásának kezdő időpont .ja, mivel a téma megválasztása nem mindig jelenti a munka megkezdését. Eddig a szakdolgozat-készités, az irányítás menetének egyes állomásait és az ezekben kifejezésre jutó didaktikainevelési funkciók megvalósulását elemeztük. Most rátérünk a szakdolgozati címjegyzékben található, ténylegesen választott és a már kidolgozott, illetve kidolgozás alatt álló szakdolgozati témák tematikus vizsgálatára, valamint az ebből levonható következtetések ismertetésére. A szakdolgozatok címek szerint az alábbi csoportokra oszthatók: 1/ Tudományos, elméleti jellegű szakdolgozat; 2/ Az általános iskolai oktató-nevelő munkával foglalkozó szakdolgozat; 3/ A tanárképzés tartalmi kérdéseivel foglalkozó szakdolgozat; 4/ Egyéb /az előzőkbe be nem sorolható, pl. felnőttoktatás, önképzés, szakoktatás, kriminalisztika, stb./ szakdolgozat. Az egyes csoportoknak az összes szakdolgozathoz viszonyított yá-os aránya 5 éves összesítésben a következő: összesen: 1488 db tudományos, elméleti: 66,45 % - 989 db általános iskolai: 27,87 % = 415 db tanárképzésre vonatkozó: 2,59 % = 38 db egyéb: 3,09 % - 46 db Figyelembe véve, hogy a főiskola célja, feladata általános iskolai tanárok képzése, magasnak tűnik a tudományos, elméleti témák aránya. Az elméleti témák túlsúlya összesített és éves bontásban is jelentkezik. Külön érdemes elemezni az oszlopdiagrammok adatait /lásd 2-7 sz. melléklet/.- 9 -St.sz.: 1956/78. K.: 60 pld. Főig.
